Subtekstoj helpas en la lernado de fremdaj lingvoj

Subtekstoj en fremdlingvaj filmoj ne nur plifaciligas la komprenon, ili
povas ankaŭ helpi lerni la parolatan lingvon. Pli bonaj ol subtekstoj en la
gepatra lingvo tiucele estas subtekstoj en la fremda lingvo. (Ekzemple en TV
5 oni prezentas franclingvajn filmojn kun franclingvaj subtekstoj).

Subtekstoj en la gepatra lingvo aliflanke akcelas la akiron de fremda lingva
signife malpli, la esploristoj raportas en studaĵo.

La subtekstoj en gepatra lingvo ja estas bonaj por la kompreno, sed ili
fortiras la atenton de la sonlingva nivelo de la parolataĵo. Kaj ĝuste tiu
sonlingva nivelo estas esenca por la lernado de la lingvo. Ankaŭ la legado
de la subtekstoj (en gepatra lingvo) estas sonlingva kaj tio konfliktas kun
la aŭdata parolataĵo.

La prilabora konflikto en la cerbo kondukas al tio ke subtekstoj en gepatra
lingvo ĝenas la akiron de la lingvo. Por lerni lingvon estas do rekomendinde
spekti fremdlingvajn filmojn kun subtekstoj en la sama fremda lingvo. Tio
tamen validas nur se la lernanto jam atingis certan nivelon en la regado de
la koncerna lingvo.

Mi resumis artikolon en orf.at: http://science.orf.at/stories/1631560/

Anton Oberndorfer
http://aldone.de/video

 

Pri la gepatra lingvo:
http://www.unesco.org/new/en/international-mother-language-day/

…………..

English from class 1 in Andhra Pradesh

A somewhat alarming February-2011 report in Deccan Chronicle – “English medium proposed in all government schools” – has morphed into a March-25th report – “AP schools to teach English from Class 1”. Let us hope that the latter report is not a preliminary to implementing the February announcement. It is fine to “introduce English as a second language from Class 1 in all government schools… from 2011-2012”. (It is now being taught from class 6.) But introducing English as a medium of instruction is a bad idea. Here’s why. The state’s education system finds it difficult enough to impart education in the mother-tongue. The state’s performance in the ASER survey is fairly dismal:

  • only 60.3% of class 5 children (~ 11-year-olds) can read a class 2 text; nearly 40% cannot.
  • of class 5 children, 18.3% can recognize the numbers 11-99, but cannot do subtraction; 37.7% can subtract, but not do division; 40.5% of class 5 children can divide. Nearly 60% cannot.

Nor is the situation in private schools much better. ASER reports that between 2007-2010, in private schools, some 5-10% more children have been able to do the reading and arithmetic tasks mentioned above. And all this is in the mother-tongue, Telugu. (As in other parts of India, in AP too, indigenous/tribal and minority children get only the dominant regional language – in AP’s case, Telugu – as the medium of education, except for the small fraction that can afford to send children to an “English-medium” school. Combined with all the other systemic problems, education in a non-mother-tongue results nation-wide in a third of the enrolled children being “pushed-out” before class 5. And in AP, within the first 10 years of schooling, 82% of indigenous children leave school. References in my 2010 paper in Languaging.) To come back to private schools in AP, their only-slightly better performance hasn’t stopped parents from choosing them. As ASER reports, “Between 2009 and 2010, the percentage of children (age 6-14) enrolled in private school has increased from 29.7% to 36.1% in Andhra Pradesh.”

The March-2011 report in Deccan Chronicle gives even more disquieting figures: “the percentage of enrolment… in government schools… came down… from 82.48 to 55.72 [percent] in primary and upper-primary schools, while private school enrolment increased from 17.52 to 44.28 percent… [between] 1995-96 and 2009-10.”

With the quality of education in Telugu being what it is, introducing English as a second language is hardly likely to make much of a difference. And making English the medium of instruction is likely to prove disastrous.

Girindhar Rao

http://bolii.blogspot.com/2011/03/english-from-class-1-in-andhra-pradesh.html

……..

LINGVOLERNADO

En la lernejo ni akiras bazon por lernado de fremda lingvo sed tio ne sufiĉas. Poste

oni devas lerni grandegan kvanton da vortoj. Sed ankaŭ tio ne sufiĉas. Necesas

ankaŭ enorma kvanto de gramatikaj reguloj ofte kontraŭdiraj. Tiuj reguloj

skribitaj kaj neskribitaj povas esti interpretataj diversmaniere laŭ la geografia

devenloko de la lernanto. La plej bona maniero lerni lingvon estas vivi en la

lando kie tiu lingvo estas parolata. Sed ankaŭ tiel necesas havi iom da talento

kaj precipe sperto por la linvolernado. Dulingvuloj sukcesas multe pli bone ol

unulingvuloj.

……………..

Jen kion mi legis hungare pri lingvolernado

Laŭ opinio de profesoro Szépe Gyorgy, konata lingvopedagogo en Hungario, en la bazaj lernejoj oni devus okupiĝi nur pri lingvolernado kaj gimnastiko. Kial? Ĉar sukceso en ĉi tiuj du lernobjektoj estas ligita al la frua aĝo. Kovàcs Judith pensas ke lingvoinstruado per malbonaj metodoj povas kaŭzi pli damaĝojn ol utilojn. Antaŭ la aĝo de 10-11 jaroj la stoko de la nocioj ne estas bone kristaliĝinta pro tio al infanoj de tiu aĝo estas senutile paroli pri gramatikaj reguloj. Ŝi-li nur tediĝos aŭ simple ne komprenos. La plej malbona rezulto povas esti ke la lernanto perdas la emon al la lingvolernado por sia tuta vivo. La infano lernas per la sensoj, per la sperto kaj ĉefe per agado. La adolto realigas kion ŝi-li lernis, la infano lernas sur bazo de sperto kaj konkreta agado.

…………………..

Oftaj demandoj – Enkonduko

Malsupre ni listigas demandojn kiujn ni taksas oftaj kaj interesaj. Kiel vi vidos, ankoraŭ ne pretas respondo

al ĉiu demando kaj kelkaj respondoj estas tre mallongaj. Se vi volas verki respondon aŭ proponi novan demandon,

bonvolu skribi al admin@nitobe.info.

Lingvaj situacioj en la EU-organoj

Lingvopolitiko kaj lingvoplanado en EU

Tradukado kaj interpretado en EU

Lingvoedukado en EU

Ceteraj temoj

http://eo.nitobe.info/ld/od/ceteraj.php#alia-rezulto
Se vin interesas detala gramatiko de Esperanto, bonvolu
serĉi ĝin en la Pomego de Bertilo Wenergreen:
<http://bertilow.com> 


...........................

Krom vortostoko estas konsilinde lerni unue la distingon inter subjekto kaj objekto, sekve la ĝustan uzon de la n-finaĵo. Preskaŭ tri kvaronoj de la eraroj koncernas ĝuste la misuzon de ĉi tiu tre grava gramatikero. 
Se iu havas dubojn pri la uzo de la n-finaĵo, jen senpera reta aliro al tri ekzerciloj. La dua estas kanzono de Emanuele:
‪http://legoscia.github.io/nfa/index.html‬
‪https://youtu.be/r4-KZWearSI‬
https://dl.dropboxusercontent.com/u/17603385/EkzerciloPorLaAkuzativo/index.htm 

Se iu deziras legi pli detalajn gramatikajn klarigojn, jen taŭga ligilo por li: ‪http://bertilow.com/pmeg/gramatiko/rolmontriloj/n/index.html‬

Krome, jen alia interesa helpilo. Temas pri 1000-vorta vortareto en kiu la netransitivaj, senobjektaj verboj estas evidentigitaj per ruĝa koloro. La aŭtoro estas Remuŝ:
‪http://remush.be/tezauro/Kontakto.html‬
.....
Kiel sonas la angla por neanglalingvano:

Jen kiel sonas nebone lernita angla lingvo por denaskuloj:
Se vi ne komprenas la hungaran lingvon, ni devas adiaŭi. Dankon ke vi interesiĝas pri lingvolernado kaj Esperanto. Ĝis! @@@@@@@@@@@@@@@ En hungara lingvo

Publikálva 2011. augusztus 11. csütörtökBlog55 Hozzászólás , szerző: Baráth András

Nyelvtanulás olcsón

Érdekes javaslattal állt elő az oktatási államtitkárság a magyarok idegennyelv-tudásának fejlesztésére. Vissza akarják szorítani a szinkronizált filmeket a televízióban, hogy inkább az eredeti nyelven, magyarul feliratozva nézzük a filmeket. Kétségtelen, hogy ez egy olcsó megoldás lenne a nyelvtudás fejlesztésére. De vajon tényleg erre van szükség ahhoz, hogy végre mindenki megtanuljon angolul?

A feleségemmel gyakran közelharcot vívunk, amikor leülünk megnézni egy filmet DVD-n. Én ragaszkodom ahhoz, hogy ha angolul beszélő a film, akkor feliratozva nézzük, ő pedig magyar szinkronnal szeretné. Pedig a feleségem is felsőfokon beszél angolul, kéttannyelvű gimnáziumba járt, mégis jobban kedveli a szinkronizált filmeket.

Szóval nem arat majd osztatlan sikert az oktatási államtitkárság javaslata, ha valóban bevezetésre kerül.

Pedig nagy szükség lenne rá, hogy csináljunk már végre valamit a magyarok gyenge idegennyelv-tudásával. Az Európai Unióban jelentősen az átlag alatt vagyunk ebből a szempontból. És nemcsak a középkorúak és idősebbek miatt, akik még oroszul tanultak annak idején.

A fiatalok sem beszélnek nyelveket

A fiatalokra sajnos ugyanúgy nem jellemző, hogy jól beszélnének nyelveket. Évről évre a felsőoktatásban végzők 30%-a nyelvvizsga hiányában nem kap diplomát. Harminc százalék! És akkor még arról nem beszélek, hogy a diplomához szükséges középfokú vagy szakmai középfokú nyelvtudás még közel sem tárgyalóképes, amit a legtöbb multinacionális vállalt megkövetel.

Mindannyian tudjuk, hogy a nyelvtudás hiánya az egyik legkomolyabb oka az elhelyezkedési problémáknak. Akkor itt az ideje, hogy tegyünk már valamit!

Nekem így sikerült

Én is abban a korban nőttem fel, amikor még kötelező volt oroszul tanulni az általános iskolában. Középiskolában az orosz mellé bejött a német nyelv, de egy olyan oroszról átképzett tanár tanított bennünket, aki – kis túlzással – csak néhány leckével járt előttünk.

Angolt soha nem tanultam iskolában, de édesanyám korán felismerte a jelentőségét, és 10 éves koromban magántanárhoz küldött. Istenem, az első angol tanáromat, Manci nénit soha nem felejtem el… Pedig nem sokra ment velem. Szüleim egészen az érettségiig finanszírozták az angolóráimat különböző tanároknál, de csak egy szóbeli középfokú nyelvvizsgát sikerült kipréselni magamból. Noha rendszeres vendég voltam a Rigó utcában :)

Nem voltam sem hülye sem lusta, mert közben kitűnő voltam az egyébként igen erős középiskolában. De úgy éreztem, hogy elforgácsolódik az energiám. Ott volt az orosz, a német, a biológia, a matek meg az összes tárgy… és az angol.

Az egyetem felénél nagyon elszégyelltem magam. Még mindig újrakezdő szinten voltam angolból, immár közel 10 éve… Nagyon kiábrándító volt. Ezért elkezdtem végre intenzíven tanulni.

Három dolgot csináltam, ami eredményre vezetett

1) Elkezdtem angolul olvasni

A könyvtárban kimásoltam egy-egy cikket angol nyelvű újságokból, aztán ezeket lelkiismeretesen kiszótáraztam és elolvastam. A kisszótár mint egy kötelező kellék állandóan ott volt a zsebemben, és ott lapult a kis füzet is, melybe az idegen szavakat írtam ki. Napi egy cikket dolgoztam így fel.

2) Angol TV műsorokat néztem

Elkezdtem angol hírcsatornákat nézni, elsősorban a CNN-t. Nem csak azért, mert érdekeltek a gazdasági és politikai események. Hanem azért is, mert ezekről egyébként is tudtam a magyar médiából. Így akkor is tudtam következtetni, hogy miről van szó a CNN-en, ha nem értettem pontosan, mit mondanak. Ám akkor sem keseredtem el, ha éppen semmit nem értettem.

3) Újra magántanárhoz mentem

Saját elhatározásból és saját pénzből újra elkezdtem angoltanárhoz járni. Egyetemistaként a négyszemközti oktatásra nem volt elég pénzem, de tudtam, hogy a nagyobb létszámú tanfolyamok általában nem elég hatékonyak. Ezért beneveztem egy magántanár néhány fős csoportjába, hogy biztosan beszéljek eleget. Heti kétszer másfél órát jártam oda, és mindig megcsináltam a házit.

Körülbelül egy év elég volt ahhoz, hogy egy nagyon erős szintre felhozzam magam. Valahol a középfok és felsőfok közé. Aztán amikor kimentem Amerikába dolgozni egy fél éve, már gond nélkül be tudtam illeszkedni. Még a Chicagói árutőzsdén sem okozott gondot a nyelvtudásom szintje, pedig a tőzsdén egy elhallás vagy elszólás is könnyen okozhat több ezer dolláros hibákat.

Na és itt kanyarodok vissza az eredeti kérdéshez

Jó-e, ha nem szinkronizálva, hanem eredeti nyelven nézzük a filmeket?

Amerikában ismerkedtem meg egy kolozsvári sráccal, aki gyönyörű kiejtéssel és változatosan beszélt angolul. Azt hittem róla, hogy már évek óta kint él. Később kiderült, hogy egy hónappal előttem ment ki, és még Romániában tanult meg ilyen jól angolul. Saját bevallása szerint részben azért, mert náluk nem szinkronizálva adják a filmeket a TV-ben, hanem feliratozva.

Idén májusban egy londoni konferencián is megismerkedtem egy román hölggyel, aki szintén közel anyanyelvi szinten beszélt angolul. Mikor rákérdeztem, hogy hol tanult meg ilyen jól, azt mondta, hogy otthon, Romániában. Ő is a feliratos filmeket hozta példának, no meg az anyanyelvű nyelvtanárokat.

A többség így gondolja

Én tehát nagyban támogatom a szinkronizált filmek visszaszorítását a feliratos filmekkel szemben. Kíváncsi voltam többek véleményére is, ezért tegnap végeztem egy felmérést a Gerilla Önéletrajz követői között a Facebookon. Íme az eredmény:

Kérdőív a szinkronizált filmek visszaszorításáról

Ezek szerint a többségünk támogatja, hogy feliratozva nézzük a TV-ben a küldöldi filmeket.

Ez azonban nem lesz elég

Az igazi probléma ott van, hogy a magyar oktatásban még mindig nem kap elég hangsúlyt az idegennyelv oktatás. Sem az általános, sem a középiskolában. A keresztfiam szeptemberben kezdi az általános iskolát, ahol egyáltalán nem oktatnak angolt, csak németet. Hihetetlen!

Az oktatási politikának végre ezt kellene kezelni. Sokkal több nyelvtanárra, sokkal több anyanyelvű tanárra és sokkal több nyelvórára lenne szükség. Heti egy órában nem lehet megtanulni egy nyelvet, mint ahogy az én példám is mutatja.

És akkor még ott vannak az idősebbek is, akik már kinőttek az oktatási rendszerből. Ha az ország és a munkaerő versenyképességének javításáról beszélünk, számukra is biztosítani kellene a lehetőséget.

Ám végső soron rajtad áll, hogy megtanulsz-e egy idegen nyelvet. Neked kell szótárazni, neked kell nap mint nap gyakorolni. És neked kell a hallás utáni értést is javítani idegennyelvű TV műsorok segítségével. Angol nyelvű műsorok a legtöbb család számára elérhetők a kábeltévék kínálatában. Nyugodtan kapcsolj át a CNN-re, a BBC-re, mert ez az egyik legolcsóbb formája, hogy megtanulj angolul. Mindez természetesen egyéb nyelvekre is igaz.

Egy különleges kérés

Beneveztem a Gerilla Önéletrajz Blogot a HVG által szervezett Goldenblog versenybe. Arra szeretnélek kérni, hogy ha tetszik, amit tőlem olvasol, akkor nyilvánítsd ki a tetszésedet azzal, hogy a Gerilla Önéletrajz Blogra szavazol a Szakértői blog kategóriában. A szavazáshoz Facebook fiókra van szükség.
http://goldenblog.hu/widgetframe.aspx?w=540&b=2712
Ha nincs Facebook hozzáférésed, akkor kérd meg légy szíves a csemetédet, párodat vagy ismerősödet, hogy szavazzon a nevedben a http://www.goldenblog.hu oldalon. Köszönöm szépen: András

Ajándék azonnal letölthető ingyenes tanulmányÁlláskeresőként szükséged van versenyképes önéletrajzra?
Iratkozz fel MOST az ingyenes önéletrajzíró tanfolyamra!Ígérem, hogy adataidat bizalmasan kezelem, és nem adom ki senkinek. Az e-mail tanfolyamról
bármikor leíratkozhatsz. A feliratkozással elfogadod a feliratkozási feltételeket.

52 Hozzászólás – “Nyelvtanulás olcsón”

  • Szerintem egy ilyen rendszertől valószínűleg nem tanulnának meg többen angolul, csak megnövelnék a frusztrációt azokban, akiknek nehezen megy még az olvasás is.

  • Szerintem a szinkronos filmek megszüntetése nem a várt eredményt fogja hozni,mert aki eddig nem értette most nem ez a lépés fogja inspirálni.Ez vszinü megint csak dühöt vált ki,arrol nem beszélve hogy sok szinkron szinész élete lesz nehezebb.Nem elképzelhetetlen hogy a jelenlegi politika rossz húzása ez megint.
    Én angol után nemrég álltam neki a görög nyelv tanulásnak,szerintem ezek a dolgok föként fejben dőlnek el nem a kényszer miatt.Emlékezzünk régen oroszulkellett tanulni,hát nem volt eredményes,és láttam is hiányát angliai életem során.
    Most a magam döntése a görög,és remélem boldogulok is vele.
    Tehát nem hiszem hogy egy elkapkodott,átgondolatlan,idióta döntéssel kéne embereket kellemetlen helyzetbe sodorni.
    Üdvözlettel Zoli

  • Ezzel az ötlettel két legyet is ütnénk egy csapásra, a sok funkcionális analfabéta megtanulna olvasni, és szövegértésből is jobbak lennének a fiatalabb generációk. Saját tapasztalatból azt viszont meg tudom erősíteni ( ugyanis Erdélyben nevelkedtem, és ott minden film feliratos volt), hogy a feliratozás segítheti a nyelvtanulást, bár csak ettől még senki nem fog tudni idegen nyelven beszélni.

  • Én egyet tudok érteni az ötlettel. Elég lehangoló, hogy az ember egyre kevesebb dolgot lát a tévében angolul vagy eredeti nyelven, mert mindent szinkronizálnak. Pl. a gyerekemnek nem tudok angol mese csatornát beállítani, mert az eredetileg angol mese csatornák (pl. cartoon network) már magyar szinkronnal mennek. Amikor megjelentek Magyarországon, még angolul mentek. Pedig biztos vagyok benne, hogy segítené a gyerek nyelvtudását, ha angolul nézné a műsorokat. Nem mindenki a CNN-t és a BBC-t szereti, mert nem olyan szórakoztató csatornák…
    Az ellenzék méregfogát azzal lehetne kihúzni, ha mindkettőt lehetne egyszerre fogni. A távirányítóval pedig lehetne állítani, hogy melyik nyelven akarom nézni. Emlékeim szerint a T-Home set-top boxánál már van ilyen lehetőség. Miért nem lehet ezt kiterjeszteni általánosan? Akkor mindenki úgy nézné, ahogy akarja, kényszer nélkül.
    Üdv,

    Kálmán

  • Szerintem nagyon jó ötlet a feliratos film, de! Kicsit szkeptikus vagyok és megkésettnek találom abból a szempontból, hogy felnőtt x generáció, amelynek nagy százaléka nem tud és ezért nem is szeret olvasni. A feliratos filmeket pedig a nyelvtanulás kezdetén olvasni (is) kell, nem betűzgetve-szótagolva, hanem pontosan és viszonylag gyorsan.
    Szerintem nagyon-nagy szükség lenne a nyelvtanítás megreformálására, pl. sok-sok beszélgetés, magnóhallgatás, színesebb, érdekesebb órák. Sokkal több nyelvóra (szerintem minden nap)kellene hogy legyen az iskolákban már a kezdetektől. Nem feltétlenül mindjárt 2 nyelv, de természetesnek kellene vennünk, hogy nem csak magyarul beszélünk, hanem még legalább 1, de inkább 2 idegen nyelven is meg tudunk szólalni, mire kikerülünk az iskolából, hiszen a határok már nyitottak! Hozzánk is jönnek, mi is megyünk (mennénk!). Persze, alig nyelvtudással is lehet munkát találni külföldön, ami sokszor olyan, amit az adott ország polgárai nem nagyon szívesen végeznek, de a mi viszonyainkhoz képest jól megfizetik.
    Hogyan gondoljuk-várjuk, hogy nagy nemzetközi cégek telepedjenek meg nálunk és vegyék föl a magyar munkaerőt, ha nem tudunk velük kommunikálni? És ez nem csak a menedzsment kiváltsága kellene, hogy legyen, de bármelyik szakinak fontos, aki náluk akar dolgozni.
    A nagyobbik lányom most államvizsgázott nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon, vannak nyelvvizsgái, szakmaiak is, és az első állásinterjúk után azt mondta, hogy mindenkinek üzeni, hogy a mai világban komoly, használható nyelvtudás nélkül nagyon nehéz elhelyezkedni!
    Hahó, ébresztő!! Szerintem a magyar sosem volt elveszett nép, hiszem, hogy van ész a fejünkben (ld. sok Nobel-díjasunk), nehogy már 1-2 fránya idegen nyelv kifogjon rajtunk! De nekünk is akarnunk kell! Biztassuk a gyerekeinket és legalább a szavakat kérdezzük ki tőlük! Mert szavak nélkül semmilyen nyelven sem lehet beszélni.

  • Én tapasztalatból tudom, hogy ez nagyon sokat segít. Igaz, munkámból adódóan a fordítottját csináltam évekig, de ezáltal nagyon sokat fejlődött a passzív nyelvtudásom. Manapság angol nyelvű csatornákat nézek és ennél jobb dolog szerintem nincs a hétköznapi nyelvtudás fejlesztésére.
    Bizonyára sok ellenzője van a feliratozásnak hazánkban, már csak a berögződött szokások miatt is. Például még a siketeknek készülő feliratok is zavarják a hallókat.
    Frusztrációt okoz? Szerintem inkább az az elszomorító, hogy nem tudnak olvasni, írni az emberek.
    Talán ami ellene szól, ahogy András is írta, ma már aki ily módon szeretné fejleszteni tudását, az rengeteg módon megteheti. (Nem tudom, hogy pl. a közszolgálati tévék kínálata feliratozva pluszt nyújtana-e ehhez.)
    Talán az iskolai nyelvoktatás fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, főleg arra, hogy kedvet kapjanak a diákok a tanuláshoz. Aki már ráérez az ízére, annak minden lehetőség adott az interneten és a kábeltévén keresztül a tanulásra, fejlődésre.

  • Szerintem az ötlet nagyon jó. Nem csak az angol miatt, hanem az értő olvasást is lehetne gyakorolni (ami szerintem sajnos nem csak kisgyermekeknél probléma). Mennyivel szívesebben olvasgatnák a mesefeliratokat a gyerekek, mint a “kötelező és unalmas” tankönyvet :)

    Másfelől drasztikusnak tűnhet illetve aki pl. látássérült vagy csak már idős és nem várható el hogy most kezd angolul tanulni, annak nyilván nagyon fontos lenne a szinkron is, ezért nem szüntetném meg ezt a lehetőséget sem, ahogy előttem Kálmán is javasolta.

  • Ez egy jó gondolat és egy nagyon egyszerű elven alapszik. Ha születik két idegen anyanyelvű embernek egy közös gyereke, akihez nap mint nap beszélnek mindkét nyelven – nyilván az inkább preferáltabb nyelven többet -, az a gyerek sokkal fogékonyabb lesz az idegen nyelvek iránt. Ez nem szűnik meg attól, hogy valaki később kezd el nyelvet tanulni. Ergó, ha hallja az angolt, akkor rögzül és később amikor tanulsz sokkal könnyebbé teszi az ember dolgát. Nem ok nélkül van, hogy minden nyelvtanár azt szajkózza, hogy angolul nézd a filmeket, felirattal, ami meg nem friss film, hanem amit már sokszor láttál és tudod, hogy miről van benne szó, azt meg egyenesen felirat nélkül. Ez egy nagyon jó tanulási módszer. Két nagyon jó példa, ha az államot is bele akarjuk vonni ebbe:

    1. Hollandia, ahol ez a módszer működik. :) Eredeti nyelven mennek a filmek, kivéve a híradások, hazai gyártású műsorok és a német nyelvű filmek. Minden holland fogékony és nagyon jó nyelvérzékű ember.

    2. Románia, ahol ugyan egy kis kényszert is érezni a helyzetben, de az eleve többnyelvű országrészeken felnőtt barátaim egytől egyig nagyon jól beszélnek, románul, magyarul, angolul. És a kivételességét ott találhatjátok a dolognak, hogy gyerek koruk óta hallják a románt, hallják a magyart és eredeti nyelven mennek a filmek. Nincs román szinkron. :) Mindebből adódóan kivételesen fogékonyak a nyelvekre. Az egyik észországban dolgozott sokáig, a másik kint tanul Finnországban… magáért beszél a helyzet.

    És mindenféle politikai itélkezést ki kell hagyni ebből. És nem azt kell mondani, hogy az épp aktuális vagy akár a másik oldal “egy elkapkodott,átgondolatlan,idióta” döntést hoz.. hanem azt, hogy jó eséllyel ebben az országban kezd el felnőni a gyereked. Neki ez már jó lesz. Nem lehet a fejlődést azokra alapozni akik nem tanultak meg rendesen olvasni, vagy nem képesek fejlődni. Lehet alapozni Zolira, aki nem rest nekiállni megtanulni egy új nyelvet. Lehet arra alapozni, hogy a jövő generációnak már jobb lesz. Lehet arra alapozni, hogy az én 55éves anyám is képes lesz megtanulni angolul, mert akarja. Arra nem lehet alapozni, hogy akárkit ez frusztrál, mert nem tud rendesen olvasni. Amin egyébként megintcsak segítenek a feliratos filmek. ;)

    Szeritnem a magyarokban nagyon benne van még mindig az, hogy “elnyomnak minket”, vagy a kedvencem, az “ez van, ezt kell szeretni”… Nem kell szeretni, hanem csinálni kell ha be akarod váltani azt, hogy jobb életed is lehetne.

    És végül: a szinkron színészeket nem kell félteni. :) Szerencsére a nagy többségük, legalábbis aki tényleg tehetséges, vagy kellően öreg róka, az színházi színész, úgyhogy nekik örökké lesz állásuk. :)

    András

    Baráth András Reply:
    2011. augusztus 11. at 12:58Köszi a részletes hozzászólást! Hollandia is nagyon jó példa.
  • Sziasztok!

    Szerény véleményem szerint, már régen be kellett volna vezetni a szinkronizálás nélküli filmeket. A körülöttünk lévő országok példájából tanulva láthatjuk, hogy milyen az ő nyelvtudásuk és milyen nekünk, magyaroknak. Nyilván önmagában ez nem elég, de óriási segítség. A politikát nem keverném bele, legfeljebb annyiban, hogy észre kell venni a jó döntéseket is. A szinkronszinészekért aggódni meg olyan, mint a munkahelyen megtartani egy alkalmazottat csak azért, mert megszoktuk, hogy ott van, de tulajdonképpen konkrét termelőmunkát nem végez.A keresztfiam 21 éves és anno,gyerekként, mikor meséket nézett, még nem volt a CN mesecsatornán szinkronizálás, angolul hallgatta. Nyolcadik végén már középfokúzott és társalgási szinten beszélt. Ma felsőfokú angolja van és mellé egy felsőfokú spanyol is( a kölcsönzött filmeket spanyolul hallgatta magyar felirattal). Van realitása az angol nyelvű, feliratos műsoroknak.

    Üdvözlettel:

    András

    Baráth András Reply:
    2011. augusztus 11. at 12:56Köszi a jó példát, András!
  • kedves András! nekem mindegy mit csinálnak a filmekkel, mert nem igazán tv-zek. akik nem beszélnek idegen nyelvet biztos hgy nem örülnek annak hogy ritkítják a szinkronizált filmeket.

  • Szervusz András!
    Kérdésedre a véleményem összefoglalva a következő:
    Szerintem Magyarországon először a fejekben kell változtani és
    nem a képernyőkön. Ha ez sikerült,akkor a felvázolt terv is si-
    kerülni fog.
    Üdvözlettel: Zoli

  • Én úgy gondolom, hogy a választás lehetősége mindenki számára fontos. Az utóbbi időben minden kötelező, előírt és szankcionált. Nem ehetjük azt, amit szeretnénk, nem ihatjuk és “szívhatjuk” azt amit szeretnénk ill. mint eddig, és már személy szerint nem is nézhetném ill. hallgathatnám (sokszor inkább háttérzajként vagy félálomban) amit szeretnék. Úgy gondolom, hogy nem “büntetni” és korlátozni kell az embereket, mert….
    Véleményem szerint a problémákat kell megoldani ill. megelőzni. Azaz már a menzán jó kosztot adni, a kiöregedő mezőgazdaságot támogatni, hogy olcsóbb legyen és jó minőségű a zöldség/gyümölcs, sportrendezvényeket és a sportolási igényt/lehetőséget támogatni, na meg a nyelvtanfolyamokat – és ezekhez sokszor nem is szükséges a pénz. Hozzáértő tanárokra és “könnyen emészthető” oktatási anyagra lenne szükség (na meg arra, hogy ne másodállásban és túlórával töltse az ember az idejét a megélhetéséért). Kevés a jó tanár, aki nem csak leadja az anyagot és azt legközelebb számonkéri, hanem oktatatás közben szórakoztat és megnyitja az utat az érdeklődésre, inspirál és dicsér.
    Megfizethetővé tenni a tanulást. Lehetőséget adni – akár feliratos filmek megtekintéséhez (pl. tér-film-zene módon) vagy slágerek szövegének fordításával.
    Valahogy itt az “embereknek” mindig a büntetés és a vádaskodás tűnik megoldásnak, ahelyett, hogy tényleg a “forrástól” indulnának el és igazán a megoldásra törekednének. És meghagyni a jogot arra, hogy dönthessünk. Dönthessek. Akarok-e egyáltalán angolul tanulni. És miért pont angolul? Mi van a többi nyelvvel és azokkal, akik más nyelvet szeretnének megtanulni?
    És mi lesz a színészekkel? Tapasztalatom szerint sokszor jobb a szinkron, mint az eredeti (akár hang, akár “fordítás” és akkor a poénokról már ne is beszéljünk) vagy a felirat (ami még többször kiritkán aluli). Mi lesz a szövegírókkal (ráadásul még ismerek is egy kedves hölgyet)? A színészeket megkérdezte valaki? Ők miből fognak élni? Ők is emberek (öregednek, vagy még pályakezdők és talán még szeretik is csinálni). Mert színházba járni sem olcsó manapság.
    És így tovább…
    Szerintem ez nagyon összetett “probléma”kör.

  • Göbl Tiborné Bardocz Erzsébet

    Szervusztok!
    Végigolvastam mindnyájatok véleményét.A feliratos filmekkel az volt mindig a bajom, hogy a hosszú szöveget úgy lekapták, hogy csak na.., a fehér háttéren is a fehér betűt alkalmazták.Ha az a cél, hogy a film szórakoztasson is, akkor a háttér színe szerint váltsák a feliratot – hogy értsem is, miről szól a film – , és hagyjanak elég időt az olvasáshoz!39 évet tanítottam, a legfőbb hobbim az olvasás…Azt mindenki elfelejtette, hogy a hangos film szókincsfejlesztő is.Aki magyarul nem tud……..
    A férjem sváb.Peti gyakorlatilag kétnyelvű.A falu nemzetiségi, az iskola is, heti 6 németórával a magyar kárára.DE a fiam nem tudna ennyire németül, ha nem TANULT volna rendesen.Szerencsére német ANYANYELVŰ tanárai voltak.Az osztályába jártak sváb nyelvű szülők gyerekei is, akik bukdácsoltak németből.Mert a szülőket sem érdekelte a nyelvtudás.
    Hatalmas hiba, hogy a nyelvtant gyűrik a tanárok!!!Bezzeg, ha beszélgetnének, szituációs párbeszédeket gyakorolnának, érdekesebb, vonzóbb lenne a tanulás.De így nem jutnak előrébb, csak ragoznak,ha téveszt a gyerek, mindjárt kettes…Pedig az idegen anyanyelvű ember akkor is megérti a szavunkat, ha hibásan ragozunk.Tudom, mert tapasztaltam.Méltányolják az igyekezetet,hogy az ő nyelvükön beszélek és segítenek.Hiszen az EMBERI SZITUÁCIÓK nemzetköziek..egyszerűen: emberiek.
    Köszönöm, hogy meghallgattak – többet is tudok beszélni – ,és azt látom, hogy mindannyian üdvözölnénk egy hatékony nyelvoktatást itthon!
    Üdv:Bardocz Erzsi

  • Sziasztok!

    Szerintem nem kell feltalálni a spanyol viaszt – meg kell nézni, hogy csinálják a kis skandináv államok, illetve a hollandok. Finnországban csak feliratozott filmek vannak, eredeti nyelven- kivéve a finn nyelvű filmeket, de azt meg svédül feliratozzák. Másrészt nem a nyelvtant sulykolják szódolgozatokkal, hanem élethű helyzetekben, BESZÉLNI tanítják meg a diákokat. Harmadrészt, szinte mindenki eltölt 1 – 2 évet külföldön középiskolai/ vagy egyetemista diákként, ahol original környezetben tanulja a nyelvet. Harmadrészt a fiatalokat 18 éves koruktól már kisöprik otthonról, hogy legyenek önállóak. Persze, nyilván teljesen más a gazdaság és szociális háló szerkezete – de az igyekezetet értékelik és megfizetik, sokkal jobban óvva a közpénzeket. És nem is tanulnak 10 – 15 évig úgy nyelvet, hogy utána még alaphelyzetekben sem tudják használni ( mint mi voltunk az orosszal…)Én 1 évet töltöttem kint Helsinkiben 20 évvel ezelőtt, azóta is sokkal jobban beszélem a finnt, mint az oroszt( pedig azt 10 évig “tanultam”.)

  • Kedves András!

    Szavaztam,mert érdekes a téma.Én tanultam németül és angolul is az iskolában (sőt főiskolán olaszul is).Én kedvelem a szinkronizált filmeket,ha tehetem,moziba is úgy megyek,hogy ne kelljen inkább olvasni.De ez azért van így,mert a legtöbb film,ami világszerte eljut a nézőkhöz,angol nyelvű.Igencsak örülnék,ha német filmek is eljutnának hozzánk – márha ebből többet forgatnának,és nemcsak az “art-mozik” kínálatában bukkanna elő egy-egy ilyen film.Személy szerint jobban szeretem a német nyelvet.Persze mindenütt azt nyomatják,hogy angolul kell tanulni,mert az világnyelv.És ha valaki nem ezt szeretné?Németül is sokan,sok helyen beszélnek,márcsak ha arra gondolunk,hogy Európában 3 országban is ez a hivatalos nyelv!Azzal egyetértek,hogy az eredeti nyelven futó filmekből sokat lehet tanulni,magam is így vagyok ezzel.Kedvenc sorozatom eddig megjelent évadjainak jelentős többsége eredeti nyelven van meg,több szófordulatot innen ismerek.És nem álltam le a gyűjtéssel.A magyar szinkron jó,időnként sokkal jobban áll egy színésznek,egy karakternek a “magyar” hang,mint az eredeti :-)
    Persze nyelvet tanulni jó.És szükséges is.De ne legyen kényszer,hadd dönthesse el mindenki maga,melyik idegennyelvet szeretné magáévá tenni…

    Üdv:Timi

  • Kedves Olvasók, kedves András!

    Egyetértek a fent említett három módszerrel:
    -angolul filmezni
    -angolul olvasni
    -magántanárhoz járni (és komolyan venni az órákat)
    Kiegészíteném egy negyedik módszerrel, ami nekem nagyon bejött… és sok fiatal biztos hasonlóan vélekedik:
    -MMORPG-kel játszani. Az RPG egy olyan műfaj, ami rengeteg szókincset igényel, hogy a történetet megértsük és végigjátsszuk. + Mivel a világhálón mindenki, a többi játékost is beleértve angolul beszélget, kitűnő alkalom ismerkedni és társalogni más ország játékosaival is.
    Ez a módszer a szóbeli készséget nem növel, mint ahogy a filmezés sem. DE! Játszva tanulunk :) és ez nagyon jó, hogy megszeressük az angol nyelvet.
    Üdv: Viki

  • Sziasztok,
    Végre, el sem hiszem, hogy nem csak rossz döntéseket hoznak!
    Én konkrétan így tanultam meg angolul, de egy nagy és fontos különbséggel: A filmeket angolul és ANGOL FELIRATTAL néztem. Ugyanis, az emberi lustaság hajlamossá tesz arra, hogy ne figyeljünk oda a beszélt szövegre, csak automatikusan olvassunk…ehhez persze kell egy erős alapfokú nyelvtudás, de semmi több. Az angolban pedig pontosan az a nehéz, hogy teljesen másképp hangzik a mi fülünknek a szöveg, mint leírva. Ám ha egyidőben látjuk leírva is, mindjárt összeáll a kép. Nagyon élvezetes, és gyorsan elmúlik az az időszak, amikor egyáltalán észrevesszük, milyen nyelven nézzük a filmet – nem is beszélve a csapnivaló, kiábrándító magyar szinkronokról, tisztelet a kivételnek.
    agi

  • Szerintem a választás lehetőségét kell megadni, aki szinkronizálva akarja nézni a filmeket az nézze úgy, aki pedig felirattal az pedig úgy. Tehát nagyobb választási lehetőség kellene, ami jelenleg nincs.
    A gyerekeknél biztosan működik, a fenti példából is láthattuk.
    Az iskolai nyelvoktatás (csak), sajnos nem alkalmas erre, hiszen nem jönnek ki az iskolapadból tömegesen nyelveket jól beszélő diákok, sőt rengeteg gát, korlátot épül be.
    De mit csináljunk, mi közel 50-hez? Oroszul sem tudtam soha, angolul is “száz éve” tanulok, mégsem tudtam.(Eddig!) Nem beszélve az elhelyezkedésről.Közel három diplomával alig tudtam elhelyezkedni, mert a “legális” diszkriminációval válogatnak pedig adott esetben felvételin túl nem is kell a nyelvet használni.
    De végre “ráleltem” egy módszerre, amivel végre beszélek, értek és ajánlom mindenkinek akárhány éves is vagy, és mindegy milyen a végzettséged ugyanúgy működik.
    Mivel ez a blog nemcsak vélemény nyilvánításra szolgál, hanem egymás segítésére is, ezért, aki azon a ponton van, hogy még egy módszer megismerése belefér, hogy végre sikert érjen el az angol nyelv tanulásában az írjon: ildiko.som@freemail.hu
    Én örülök és hálás vagyok, hogy szóltak nekem!

  • A feliratozás jó dolog, de szerintem is választhatóvá kellene tenni. Sőt továbbmegyek, legyen választható a beszéd nyelve, és a felirat nyelve is. Ha meg akarok nézni egy spanyol filmet spanyolul, magyar felirattal, megtehessem. Ha ugyanezt a filmet angolul nézném, angol felirattal, megtehessem. Már csak azért is lenne fontos a választhatóság, mert élnek kis hazánkban külföldiek is, akik esetleg szintén fejleszteni akarják a MAGYAR nyelvtudásukat. Nekik kell a szinkron is, a felirat is.

    Én angliában élek már egy ideje, felirattal nézek tévét (persze angollal), na meg időnként szótárral :-) Szerintem ez a nyerő. Angol felirat, angol beszéd, látod is, hallod is.
    Azzal is egyetértek, hogy túl nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvtanra, a beszéd rovására. Hiába tudod tökéletesen a nyelvtant, ha nem mersz megszólalni, mert úgy érzed a kiejtésed nem az igazi. Vagy éppen ellenkezőleg, a nyelvtanod nem jó, ezért inkább hallgatsz. Beszélni kell rengeteget, ha jól, ha kevésbé jól, akinek nem tetszik kijavít, abból is tanulsz, és legközelebb már jól fogod mondani.

  • Magát az ötletet huszonéves fejjel nem tartom rosszanak. De ha belegondolok, hogy a tévénézők nagy részét a szüleim korosztálya alkotja, már más a véleményem. Ennek a generációnak és az idősebbeknek szinte a tévé az egyetlen szórakozása, meg a család. Azt hiszem nem kellene elvenni tőlük ezt a szórakozást, így is kimaradnak egy csomó jó dologból.
    Nekük fiataloknak ott vannak az internet adta lehetőségek az idegen nyelvű filmnézésre, rádiózásra, csevegésre. Aki akarta eddig is kihasználta, aki nem, azon semmilyen központi intézkedés nem fog segíteni.
    Amúgy mi sosem szántuk sose pénzt arra, hogy idegen nyelvű csatornákra fizessünk elő, pedig nekem is kellett 2 üzleti nyelvvizsga a diplomámhoz. Tudom, hogy jó döntés volt sok energiát fektetni a tanulásba, magántanárhoz járni – mindig az lebegett a szemem előtt, hogy jó állást akarok, jobb életet, mint eddig, ha ez nincs motiváció, hiába kuporgattam volna HBO-ra, meg CNN-re – pedig vágytam rá…

    Most a külföldi kollégákkal való folyamatos kapcsolattartás miatt már nem csak egy szorgalmas diák szintjén beszélek. Főleg németül – mert angol nélkül nem lehet boldogulni, viszont csak angollal is nehéz.

    De ha beleogondolok, egy nehéz nap, 3 német meg egy angol nyelvű telefonkonrencia után nekem sem esne jól, ha az én kis otthonomban a tévé is angolul beszélne.

  • Szia András !
    Az igazság az, hogy én is próbálkozok az angol elsajátításával, de elég lassan haladok. De nem magamról akarok szólni, hanem a feltett kérdésre próbálok reagálni. Én egyetértek teljes mértékben ezzel az egyálatán nem új javaslattal, hogy ne szinkronizáltak, hanem feliratosak legyenek a filmek. Már elég rég, ha jól emlékszem a renszerváltást megelőzően is voltak kezdeményezések, de úgy látszik, nem a józan ész győzőtt. Pedig amit már mások feltatáltak és jói, hasznos is, miért kell ilyen nehezen átvenni, ezt elég megérteni.
    Üdv.

  • Nem tudok csatlakozni az általános hurrá-optimizmushoz miszerint ez majd megoldja a magyarok nyeltudási hiányosságait.

    András, “sztorid” egyik tanulsága számomra az,(és nem értem, hogy logikusan gondolkodva Te hogy jutottál a következtetéseidre) hogy

    1. Semmit sem érnek a külvilágból érkező kényszerítések (sok kötelező különóra, stb.) amíg nem TE MAGAD akartad megtanulni a nyelvet – tehát eltörölhetik egy tollvonással (ezt is, mint annyi minden mást) a magyar szinkront, AKARNI ettől nem fognak többen idegen nyelvet tanulni.
    Az akaráshoz Szucsányi Zoltánnal értek egyet miszerint “Magyarországon először a fejekben kell változtani és
    nem a képernyőkön.”

    2. Miután akartad, nagyon keményen DOLGOZTÁL ÉRTE! – És a mozi mindig is szórakoztató műfaj volt! Tehát ha este 8-kor napi munka után családommal beülünk egy kikapcsolódást jelentő filmre – se államtitkár, se más ne döntsön úgy, hogy pihenés helyett még dolgozzak.

    Van még néhány érvem:
    – Nem vagyok nemzetieskedő, de ha már Magyarországra születtem, hadd szórakozzak az anyanyelvemen, magyarul!
    – Nem tartom szerencsésnek a magyar fordítást olvasni, egyben az idegen hallott szöveget megjegyezni. Erre csak kevesen képesek egyszeri hallás után! Pláne még a szereplők játékára, cselekményre odafigyelni, meg még azt is kitalálni,ki a gyilkos!
    Nem beszélve arról, hogy a magyar szinkront olvasva sokszor támad olyan érzésem, hogy hasonlót mondanak a szinészek, de mégsem ugyanazt!
    – Én angol feirattal tanultam angolul, DVD-vel, ma már fillérekért lehet venni vagy kölcsönözni – ehhez nem szükség a világszinvonalú szinkroniparunkat a földbe döngölni.

  • Sok feliratos filmet láttam gyerekkoromban, de egyikből se tanultam meg angolul (főleg a francia filmekből nem:))…
    Ugyanis ilyenkor a feliratra koncentrál az ember és nem a beszédre. Ráadásul a képernyő alsó képernyő alsó részére figyel és nem a teljes képre. Ezért számomra a feliratos film nem olyan nagy élvezet, ez inkább azoknak segít, akik meg akarnak tanulni egy nyelvet.

  • Bocsi, de az idősebb korosztályra is gondolni kéne. Most nem a 40-50 évesekre gondolok hanem a 60-70 évesekre is. Akik már nem látnak olyan jól hogy elolvassák az apró betűs feliratokat a tv képernyőjén, akiknek talán egyetlen szórakozásuk a tv nézés marad. És már nem tervezik a nyelvtanulást. A fiatalabbak meg oldják meg maguknak a nyelvtanulást másképp. A szinkronipart én sem szeretném tönkretenni. De újabban egyes csatornákon szörnyű a szinkronizálás. Gondolom valami gyorstalpalón végezték a “szinkrontanfolyamot”. Az iskola rendszer átalakításában látnám a változást a nyelvtanulás terén.

  • Előre elnézést kérek, ha olyat írok, amit már valaki említett,de most nincs alkalmam végigböngészi a hozzászólásokat.)
    Én szeretnék kiállni a szinkronos filmek mellett, nemcsak a színészek és a munkalehetőség miatt.Belegondoltatok már a minőségi(!) szinkron értékébe? Nem szabad lebecsülni, különben hová lennének a szállóigéink?Vegyük csak a Star Wars ‘Luke,én vagyok az apád!’mondatát.Egyetemista évfolyamtársaim versenyt rendeztek,ki tudja több nyelven nevetés nélkül elmondani. És ilyesmit nem lehet felirat alapján :)
    Ráadásul aki egy kicsit már tud valamilyen nyelven, észre fogja venni a különbséget a felirat és a beszéd között és ritka eset, hogy nem zavarodik össze;plusz a filmet még annyira se fogja élvezni, mint előtte.A film elsősorban szórakozás;van,akinek csak azért, mert kedveli a nyelvi humort,ő például hadd válassza meg,hogy szeretné nézni.
    Ettől még ugyanolyan fontosnak tartom a nyelvtanulást, de nem úgy, hogy a jó dolgokat elrontjuk.

  • Szia András!
    Nem vitás, hogy idegen nyelvet tudni,különösen angolt,szuper jó dolog. Többször voltam olyan országban ahol nem is az angol a hivatalos nyelv, de a szállodai recepciós,sőt még az utca embere is megértette,tudtunk kommunikálni. Igaz ez utóbbi nem volt mindennapos.Olyan módon kötelezővé tenni a nyelvtanulást hogy idegen nyelvű filmeket csak feliratozva adják hááát…nem aratna osztatlan sikert az biztos.A tv csatornák meg kijátszanák ezt a jogszabályt,elkezdenének magyar filmeket,valóságshow-kat sportközvetítéseket,vetélkedőket adni mert nekik fontos a nézettség.Félő,hogy ezzel az idegen nyelvű filmek háttérbe szorulnának,pedig sok csatorna döntő műsoridejét ez teszi ki. A tv nézők még azt sem szeretik ha a filmek között sok a reklám,egyszerűen elkapcsolnak.
    Üdvözlettel:Rónaszéki Péter

  • Ha valaki több nyelvet párhuzamosan használó környezetben felnőve egyszerre legalább két nyelvet tanul meg – könnyebben tanul meg egy harmadikat… (Pl. Romániában – különösen, ha kisebbségben ott élő más anyanyelvűekről van szó.) A feliratos, nem szinronizált film csak ráadás – ami egyeseknek jól jön. Egyébként szerintem sem erőltetni kell a feliratozást – választható legyen.

    Saját kislányomnak itt, Debrecenben úgy tudtam kétnyelvű környezetet biztosítani – hogy születése óta mindig eszperantóul szóltam hozzá. Óvodáskorában magától ment be az ott meghirdetett “angoltanfolyamra…”. Kilecéves volt, amikor a gyereküket eszperantó nyelven nevelő családok találkozóján egy franciországban élő német és egy belgiumi kislánnyal hármasban olyan mesét írtak – amivel elnyerték egy meseíró verseny fődíját. 11 éves volt, amikor egy cseh eszperantistákból álló csoport egyetlen magyarul tudó tagjaként egy hetet töltött egy eszperantó gyerekrendezvényen Franciaországban. 13 évesen úgy tette le a középfokú nyelvvizsgát eszperantóból – hogy közben az összes, diplomáért vizsgázó az ő nyakán lógott (csak ezt, csak azt mondd meg…).

    Hatodikos korában elment egy felvételi német nyelvversenyre – a verseny első három helyezéséért járt gimnáziumi felvétel. 29-ik lett az 59 nyolcadikos között – minden nyolcadikos iskolatársát megelőzte.

    Nyolcadikosként felvételi előtt látogatott gimnáziumi idegen nyelvórákat. Saját elbeszélése szerint az olasz nyelvórán az eszperantó alapján mindent megértett.

    Felvételizett középiskolában angolt tanuló osztályba is. A felvételin angolul beszélt. A felvételiztetők meg akarták nézni az ellenőrzőjében, hogy milyen jegyei vannak angolból. Nem győztek csodálkozni azon – hogy az iskolában németet tanult és nem angolt. (Hatodik helyen vették volna fel, ha azt az osztályt választja.)

    Még valami: Hollandia helyzete nem hasonlítható Magyarországéhoz: a nyelvi távolság sokkal kisebb a másik indoeurópai angol és német nyelvtől is.
    Hegedűs Imre
    magyar-eszperantó tolmács
    EsperantoDebrecen@gmail.com

  • Azzal maximálisan egyetértek, hogy a filmeket ne szinkronizálják. Nagy Attila olvasáskutató, szociológus kb. 20 éve folyamatosan publikál és előadásaiban is megemlíti a finnországi példát, amely szerint a szinkronizálatlan, angol szöveggel menő filmek hatására sokkal többen sajátították el gyermekkorukban az angolt, mint nálunk. A finn nyelv legalább annyira különbözik az angoltól, mint a magyar.

    EGYÉB: Finnországban a munkáltatók a magyarnál jóval nagyobb arányban várják el az angol nyelv tudását, mint nálunk. Finnországban Attila járt, én Norvégiában és Svédországban voltam, ahol a kereskedelemben, közlekedésben és egyéb szolgáltatói ágazatokban, továbbá rendőrként dolgozók mind beszélték az angolt. A Svédországba Magyarországről kivándorolt és ott munkát vállaló ismerőseimnek a svéd mellett angolul is folyékonyan kellett beszélniük, még gépjárműjavító és takarítói munkához is! Az angol szövegű filmek mellett az angol nyelvtudást is meg kell követelniük a munkáltatóknak.

    Az eredmény nem marad el, ha már óvodáskorban elkezdik tanítani az angolt, mert akkor tudunk állítólag akcentus nélkül elsajátítani egy olyan nehezen beszélhető nyelvet, mint az angol. A British Council törekvései és a Helen Doren nyelviskolai hálózat, egyéb kezdeményezések már ezt a célt szolgálják, DE ők csak egy szűk körhöz jutnak el. A kistelepüléseken élők, egyéb hátrányos helyzetű gyermekek mind kimaradnak ebből.

    Végül más idegen nyelvek ismerete is megkönnyíti az angoltanulást. A már említett, Svédországban élő ismerősöm a svéd nyelv elsajátítása után már “játszva” megtanulta az angolt felnőtt fejjel, de nyugdíjas latintanár ismerősómnek sem okozott gondot a francia, pedig az a nyelv sem könnyebb az angolnál. A kétnyelvűség szerintem is megkönnyíti az angoltanulást. Ha valaki születésétől fogva kétnyelvű, az a lehető legjobb! Nem vagyok az :-( , de egy kis szorgalommal – és hozzá még szinkronizálatlan filmekkel – bármi elérhető :-)

    Baráth András Reply:
    2011. augusztus 11. at 20:41Nem hallottam még Nagy Attila olvasáskutató munkásságáról. Köszi szépen, hogy felhívtad erre a figyelmemet, Eszter, uténa fogok nézni.
  • Sziasztok, Szerintem aki akar megtanul, aki nem az nem. Nem rákényszeríteni kell az embereket hanem kíváncsivá tenni, na de nem a mai zsarolós reklámmódszerekkel!!!

    Szerintem a gondolkozásmódját kellene megváltoztatni az embereknek, a magába-országba -gondokba zárkózóból, kíváncsi-nyitott-tenni akaró-megoldásokban gondolkozóvá, akkor kíváncsiak lennének más népekre, kúltúrákra, nyelvekre, az emberekre…

    És ez már egésszen kicsi korban kezdődik ezt minden fejlett állam tudja, hollandiában pl. már az oviban 3 nyelvet tanulnak, és iskolavégeztével a legtöbb ember tud 5 nyelven, de az biztos hogy angolul bárkivel el tudsz beszélgetni. És én holland embereket csak igen intelligenseket, érzékenyeket, segítőkészeket ismerek. Van is mit tőlük tanulni!!!!!!!
    Hiába a magyar nyelv a legspirituálisabb én úgy érzem legtöbben nem is vagyunk méltóak hozzá. Hiszen sokan még magyarul sem tudnak rendesen.
    Szebb napokat :)

  • Tisztelt Véleménnyilvánítók és Olvasók!

    A hozzászólásokat olvasva mindenkivel egyet tudok érteni!
    A saját véleményem:
    A szinkron eltörlését a hat éves kor alatti filmeknél kell elkezdeni. Amikor a most megszülető gyerekek elérik a 12 éves kort, akkor a 12 éven felülieknek szóló filmeknél is be lehet vezetni és ugyanilyen eloszlással a magasabb korhatárokra be lehet bezetni.
    Meggyőződésem, hogy csak ezzel a módszerrel lehetne filmek segítségével megtanulni az idegen nyelveket.
    Az a baj, hogy nálunk minden egyik napról a másikra kerül bevezetésre, mert a kormányok mindig feltalálják a spanyolviaszt. Elfelejtik, hogy ők általában egy hosszabb idegenben töltött idő alatt (minimum fél év mint Orbán Viktor, Soros ösztöndíjjal) tanulták meg a nyelveket, vagy eleve kint jártak iskolába!
    Javasolnám, hogy aki megengedheti magának, a gyermekeit minél fiatalabb koruktól küldje ki 1-2-3 hómapra idegen nyelvterületre minden évben.
    Üdvözlettel: Attila

  • Kedves András, és Hozzászólók!
    Biztosan hasznos lesz a feliratozott TV-film eredeti (akár angol, akár német, akár egyéb) nyelven, DE! semmi nem helyettesítheti az elhatározott, áldozatokra is képes szándékot, hogy igenis meg akarok tanulni egy nyelvet, úgy, hogy ÉLVEZZEM IS A TUDÁSOM. Családom nem volt különösebben nyelvtudós, de engem német óvodába írattak, és az iskola alsó tagozagában is külön németre jártam, hozzám is járt Béla bácsi tanítani. A várt siker elmaradt. Felső tagozatban saját elhatározásból orosz tagozatos osztályba íratkoztam, ahol szinte minden nap volt orosz-óra, és kísérleti oktatás lévén rendszeresen látogattak bennünket a Szovjet Nagykövetségről, és figyelték fejlődésünket. Ezekre a látogatásokra verseket (Lenin élt… stb), illetve hosszabb szövegeket kellett BEMAGOLNUNK, pl. Puskin életéről. Az extra 5-ösök érdekében mindenki igyekezett és tanult.
    Az érettségi után hosszú időre elszakadtam mind a némettől, mind az orosztól, amennyire mint külker bonyolítónak szükségem volt, elgagyarásztam. Aztán elmentem -79-ben – hátizsákkal Spanyolországba két hétre, és nagyon megtetszett amit ott hallottam. Akkor max. annyit tudtam spanyolul, hogy “Buen vino” (jó bor) és slussz.
    Itthon, egy társaságban szóba került az orosz nyelv. És akkor, 15 év elteltével hibátlanul fel tudtam mondani azokat a verseket és szövegeket, amiket annó bemagoltam. Ez volt a megvilágosodás pillanata: amit az ember megtanul, “bemagol”, arra sok idő elteltével is emlékszik.
    Amikor spanyol tanárt kerestem, szerencsém volt, egy madridi színész aki ide nősült, lett az első tanárom, de utána különféle tanfolyamokat végeztem, intenzív nyelvvizsga előkészítőre jártam. 0-ról 1 év alatt tettem le a középfokú külker. nyelvvizsgát (C típus a Rigó u-ban, majd rákövetkező évben a felsőfokút is. Mára tolmács és szakfordító vizsgával is rendelkezem. Tudom – tapasztalatból – hogy nem elég hallani a beszédet, igenis le kell írni, szótárazni, bemagolni, ismételni, úgy, ahogy András Te is írtad. És ki kell utazni egyszer-többször, vagy huzamosabb időre az adott nyelvet beszélő országba, gyakorolni. Bizonyára az említett kolozsvári srác és a román hölgy a feliratos filmek nézése mellett (amit mondjuk a kiejtés szempontjából nagyon fontosnak tartok) rengeteget olvastak, szótáraztak, nyelvtanoztak otthon a TV-zés mellett. A filmek nézése csak egy plusz segítség a fejlődésben. (Azóta azért lett egy német közepem, és egy angol szigorlatom is, de egyikre sem fordítottam annyi időt, amennyi a jó szint eléréséhez szükséges lett volna. És a régi orosz verseket ma is tudom, pedig annak már kb. 45 éve…).
    Üdvözlettel: Nánási Ágnes, spanyol-magyar magyar-spanyol tolmács és gazdasági szakfordító

  • Kedves András!Szerintem is a választási lehetőséget meg kell adni az embereknek,a feliratozás nem oldja meg a problémát,ezáltal nem fognak többen tanulni angolul.Szerintem az iskolákban kellene bevezetni már azt,hogy a gyerekek beszéd formájában tanulják az angolt,vagy bármely nyelvet,a megfelelő szókincs elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy értse az adott nyelv nyelvtanát.Nagyon nehéz még az emberek szokásain is változtatni,természetesen kényelmesebb és élvezetesebb is szinkronhanggal megnézni egy filmet,ezzel én is így vagyok sajnos, a másik gond az,hogy a filmek gyakorlatilag “nézhetetlenek” a rengeteg reklám,ajánlók miatt.Ezzel gyakorlatilag nem érünk el semmit. Felnőttként szerintem nagy akarat és kitartás szükséges a nyelvtanuláshoz és nem elég megtanulni,gyakorolni kell a nyelvet,ezért nagyon sokan mennek az adott országba dolgozni vagy nyelvet tanulni.Én nem tartanám még rossz dolognak például,ha a tv.csatornák bevezetnének nyelvleckés műsorokat kezdőktől a haladókig és ez talán jobban ösztönözné az embereket,majd később bővíteni ezeket a műsorokat az adott ország megismertetésével.Üdv.Erzsébet

  • Kész kitolás lenne a hallássérültekkel szemben, akiknek még sok esetben a magyar nyelv megértése is gondot okoz, annyira viszont nem rossz a helyzetük, hogy feliratos filmeket nézzenek. Nem beszélve arról, hogy most nézem a filmet, vagy olvassak? Amikor pl. nekem 6-szori elmondás után sem volt értelme annak a szónak, hogy levegősödött (nem értettem), akkor mit kezdenék egy teljesen idegen nyelvvel? Igaz, felőlem bármi mehet a tv-ben. Rá sem nézek soha. :)
    Én is úgy gondolom, mint, ahogy fentebb már olvastam, hogy először a fejekben kellene rendet tenni. Nagyobbik fiam sok sportcsatornát angolul néz, mert amit ő szeret (sport) nincs magyarul. De sok éve angolul tanul. A kicsit két tannyelvű osztályba írattam. Minden nap van angol órája + napi 1 idegen nyelvű készségtárgy. Mikor ezt az iskolát kiválasztottam, én voltam a fekete bárány az egész óvodában és az ismerősök között is, hogy nem vagyok normális, hogy ilyen korán nyelvtanulásra buzdítom a gyereket. Városunkban évek óta 2 ilyen osztályt akar indítani az iskola, egyedül tavaly sikerült. Egyébként csak 1 indul, mert az óvodákban egyszerűen lebeszélik a szülőket. Tanuljon meg a gyerek először magyarul, ráér majd 3., 4. osztálytól idegen nyelvet tanulni. Ezen a szemléleten kellene változtatni.
    Bocsánat, hogy hosszú voltam.

  • Kedves András!
    Nem értek egyet a szinkron megszüntetésével.
    Szerintem lehetőséget kel adni a nyelvtanuláshoz.
    Ne felejtsük el, hogy sokan különböző okoknál fogva nem beszélnek ,és nem is fognak beszélni más nyelvet. Az óvodában elkel kezdeni az oktatást,olyan szinten,ahogy az anyanyelvünket is elsajátítsuk .Ami a felíratós filmeket illeti létre kel hozni egy új csatornát,ahol szórakoztató,oktató programok elérhetők.Az oktatás reformja nélkül nem lesz változás.Nem egyszerű,hogy mindenki jól járjon.A szinkron mögött munka lehetőség van.A tv csatornák profitot vesztenének.Ezzel nem kellene egy csomó embert bosszantani,had szórakozzanak kedvükre.Üdv Kata

  • Sziasztok! Részben én is teljesen egyetértek azzal, hogy nézzünk minél több idegennyelvű filmet. Ez nekem pl.a kiejtésben is sokat segít, mert a szövegértéssel vannak komoly gondjaim. Azonban én nem szorítanám vissza a szinkronszínészeket sem. Nekem jól bejött az a módszer, hogy először megnézem magyarul a filmet, néha már ezt is kihagyom, aztán meg eredetiben angolul. És nekünk igenis jó színészeink vannak! Sokszor megdöbbenek, amikor mindenki a külföldi színészekért van oda, a magyarokról meg szót sem ejtünk! Nem is beszélve arról, hogy magyar film is kevés van, egyre kevesebb, pedig Magyarországon vagyunk. Én úgy gondolom, hogy először a becsületre kellene az embereket tanítani és a szeretetre, utána jöhet a többi. De ez nem megy magától. A sültgalamb sosem fog a szánkba repülni…egyetértek a nyelvtanárral, a külföldi tévéműsorok nézésével/hallgatásával, én ha akarnám se tudnám nézni, csak hallgatni. :) Eddig még csak filmeket hallgattam/néztem. És olvasni is fontos természetesen. Szóval a lényeg az, hogy nagyon hasznos az idegen nyelvtudás, az, hogy külföldön tapasztalatot szerezzünk. De az elsődleges az, hogy az egyes ember gondolkodásmódja változzon meg jó irányba, a többi, így a nyelvtanulás is ennek a vonzata.

  • Én úgy vettem észre, hogy a feliratos filmekkel nem sokat fejlődik az ember nyelvtudása. 1-2 szónál több soha nem ragadt így rám.
    Ha egy mondat felét nem értem angolul, akkor ha tizedszer nézem meg a filmet, akkor sem tudom összekapcsolni, hogy “ez a szó angolul az a szó magyarul”. És ha gyorsan beszélnek, akkor egy fél mondat “egybefolyik”, és kiszótárazni sem tudom, ha nem tudom hol végződik az egyik szó és hol kezdődik a másik.

    Az eredeti nyelven való filmnézés csak arra jó, hogy szinten tartsa a már meglévő tudást.

    Az iskolai nyelvoktatás javítása lenne az igazi megoldás.

    Ha jól tudom, van már olyan fajta tévé, amelyen ki lehet választani, hogy milyen nyelvű legyen a hang és a felirat. Mindenképpen választhatóvá kell tenni a dolgot, mert nem lehet megtenni pl. a nyugdíjas korosztállyal, hogy akkor most tanuljanak meg angolul.

    Igaza van annak is, aki azt mondta, hogy ha egy fárasztó nap után hazamegy, akkor szórakozni akar és nem dolgozni.

    Vannak, akik tévé nézés közben vasalnak, pakolnak, csinálnak valamit… közben néha ránéznek a tévére. Ezt nem lehet megcsinálni akkor, ha nem téveszthetik szem elől a tévét, mert egyfolytában olvasni kell a feliratokat.

    Még egy dolog ellene: nem nézhetsz tévét fekve, és nem tarthatod ferdén sem a fejed. (Ha oldalt lekönyökölnél egy párnára, vagy ilyesmi.)

  • Én nem pártolom a feliratozást. Elég jól beszélek németül, de ha német filmet látok feliratozva, számomra NAGYON zavaró, hogy a felirat – nyilván terjedelmi okok miatt – gyakran nem egyezik meg az elhangzó szöveggel. Így aztán ide is, oda is figyelek, de igazából egyikre se tudok koncentrálni.
    Ráadásul szerintem a feliratozás csekély mértékben segíti/segítené a szövegértést, de beszélni csak beszélve lehet megtanulni.

  • Én is beszéltem eszperantóul egy időben. Sajnos mára nagyon sokat felejtettem, de tény, hogy ha az ember egy nyelvet tud, a többit már jóval könnyebben tanulja meg. Én hiszek abban, hogy jó, ha az ember tud kommunikálni a világgal, és ma már nem kell burokban élnünk, nem csak kis hazánk létezik számunkra.

    Viszont kényszeríteni tényleg nem kell senkit. Bár nem azt mondom, hogy akaratuk ellenére az emberek nem fejlődnek legalább azáltal, hogy hallanak idegen szavakat HELYESEN kiejtve, beépül a nyelv hangzása, ezek után sokkal nehezebb nem tudni megköszönni valamit adott nyelven. Mert itt tartunk.

    De ez nem változtat a tényen, hogy ettől még nem fognak akarni megtanulni. De ez általában csak magukat az embereket érdekli, senki mást. Ki tudja, ez nem csak-e egy bebugyolált törekvés arra, hogy olcsóbbá tegyék valaminek az előállítását, amire mindenképp szüksége van az embereknek? (tv)

    Lehet, hogy ezért kövezés jár, de valahogy látok valami jót ebben a dologban, akár beválik, akár nem. Ha segít ez nekik az idegen nyelvekkel az jó. Ha emiatt már nem lesz pihentető, szórakoztató számukra a tv nézés, lehet, hogy leszedik a poros könyveket a polcról, és újra olvasni fognak. Szerintem az még jobb.

  • Nagyon sok fórumon olvastam már ezt a javaslatot, és mindig heves vita bontakozott ki pro és kontra. Mindegyiknek volt igazságtartalma, de azt hiszem, hogy akik a szinkron mellett kardoskodnak, leginkább a változás ellen vannak. Nagyon sok ember inkább választja a biztos rosszat, mint a változást.

  • A költségmentes (sőt, költségmegtakarító) megoldások közül a lehető legjobb. Ha már meg van az a rossz szokása a magyarnak, hogy sokat TV-zik, legalább legyen belőle haszna. Az angol, német, francia és spanyol anyanyelvű filmeknél mindenképp hasznos – elég az is, ha hallja az ember, bekúszik az agyba.
    Nem beszélve a gyerekfilmekről, talán még olvasni is megtanulnának a gyerekek, nem csak TV-ni.
    Ezt már 50 éve is meg lehetett volna oldani. Lehet, hogy most kisebb lenne a gondunk, nekünk Magyaroknak!

  • Személyes tapasztalatom alapján egyet értek az ötlettel. Én Erdélyben születtem, Kolozsváron. Ott nőttem fel, ott tanultam. Az én generációm első osztályban megtanult írni, olvasni magyarul, beszélni románul, persze ha addig még nem tudott. Második osztályban megtanultunk írni, olvasni románul és mellé kaptunk egy idegen nyelvet, én pont az oroszt fogtam ki. Harmadikban megtanultunk írni oroszul, mag ötödikben jött a második idegen nyelv, az én estemben a francia.
    Nyolcadikban még kaptunk egy kis latint is, a közös történelmi és nyelvi gyökerekre való hivatkozással. Mikor gimnazista lettem úgy alakult, hogy választhattam: vagy bepótolok 4 év angolt vagy tanulom tovább az oroszt. Én az angolt választottam, mivel volt már egy alaptudásom, épp a nem szinkronizált filmeknek köszönhetően.
    Persze sokkal könnyebb volt úgy nyelvet tanulni, hogy eleve idegen nyelvű közegben nő fel az ember. Nap mint nap hallani a szavakat, a hangsúlyt, a nyelv zenéjét. Ezt a nem szinkronizált filmek is visszaadják, nem olyan mértékben, de rendszeresen hallani azt, hogy egyes szavakat hogyan ejtenek ki, hol a hangsúly, rengeteget jelent.
    Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar nyelv nincs rokonságban a többi nyelvekkel. Bár manapság egyre több úgymond “idegen” szót használunk, alapvetően nem ez a jellemző, más a hangsúly, a hangzás, más a mondatszerkezet,a nyelvtan, csak három igeidőnk van, nem különböztetjük meg a nemeket és lehetne sorolni a példákat.
    Attól, hogy a filmeket eredeti nyelven néznénk, még senki nem tanulná meg az adott nyelvet, de jelentős segítség lenne, hogy bárki könnyebben sajátítson el azt.
    Arról nem is beszélve, hogy végre mindenkinek meg kellene tanulni olvasni folyékonyan, és persze értelmezni az elolvasott szöveget. Ha csak ennyi lenne az eredmény, figyelembe véve az erről szóló elszomorító tanulmányokat, már megérte.

  • Tisztel András!
    Te magad megfogalmazod a megoldást! Nem a filmek szinkronizálása miatt nem tanul a magyar más nyelvet Az oktatási rendszert kellene rendbe tenni. Az iskolákban csak bemutatják az idegen nyelveket, és ha van pénzed akár meg is tanulhatsz. DE ehhez normális fizetésű munkahelyek szükségesek. Te magad is tapasztalod, hogy ma az iskoláztatás horribilis pénzbe kerül.
    Nagyon kevés munkahelyről tudok ahol szervezetten -legalább a beosztáshoz szükséges – nyelvoktatásban részesülnek a dolgozók. Lehet, hogy ezt az oldalát is meg kellene vizsgálni az államnak?

  • Én 14 éves belga diákoktól kérdeztem rá arra, hogy hol éltek az Egyesült Államokban, mert tökéletes amerikai kiejtéssel, nyelvtani hiba nélkül beszéltek angolul. Kiderült, hogy ott is feliratosak a filmek… Az iskolában pedig heti két angolóra van csak. Ebből is látszik, hogy nem kizárólag az órák mennyiségén múlik az, hogy valaki hogy beszéli a nyelvet. (Csak könnyebb ráfogni az oktatési rendszerre.)Én a fő bajt ott látom, hogy azt nem tanítják meg, hogy HOGYAN tanulj nyelvet. A fent említett olvasás, TV nézés, internetes játékok mellett nekem sokat segített a zene – kedvenc előadóim szövegét leírtam és hamar elsajátítottam. Sokszor látni, hogy a fiatalok hablatyolva énekelgetik kedvenc dalaikat – ha az összesnek tudnák a szövegét és annak jelentését, az rengeteget segítene. Szintén népszerű a chat-elés így a 21. században, nyugodtan lehet a világhálón találni külföldi fiatalokat, akikkel tudnak idegen nyelven kommunikálni – nemcsak angolul.

  • Hát, sok érdekes véleményt olvastam eddig. A tudatunkban még nincs benne eléggé, hogy mi kis nemzet vagyunk, ezért sok nyelven kell beszélnünk. Felesleges ez alól felmenteni magunkat különböző indokkal (vidéken lakom, nincs keret magántanárra, nem olyan az iskola, hogy lehetne, idős vagyok hozzá, miért pont az angol, gyengén látó vagy hallássérült vagyok, szüleim is meg voltak e nélkül, magyar vagyok, munka után megérdemlem, hogy leüljek szinkronizált filmet nézni… stb.)Ezekre mindre van válasz és megoldás, ha akarja az ember. Erősíteni kellene mindenkiben – és itt a médiának fontos szerepe lenne – hogy ez NEKÜNK!!! fontos. Neked, nekem, mindannyiunknak. Nem másnak tanulunk nyelvet! Aki nem akar, ne tegye! De utána ne panaszkodjon, hogy még a higiéniai menedzserséghez (takarítói állás)is kell tudni angolul. Igen, kell! És , ha belegondolunk, miért is ne kellhetne?! rosszabbul éreznénk magunk a ténytől, hogy tudunk nyelvet? Nem! Visszatérve az eredeti kérdésre, igen legyenek feliratosak a filmek, riportok, ismeretterjesztő összeállítások.

  • Szerintem két hatékony módszere van annak, hogy valaki itthon Magyarországon professzionális szintre fejlődjön egy idegen nyelvből:
    1. Eredeti nyelven olvasni könyveket, cikkeket stb…
    2. Sokat beszélni másokkal az idegen nyelvet, barátokkal, tanárokkal, csoportosan, kinek, hogy csak beszélgetni kell.

    A feliratos filmnézés is jó dolog, de attól még valaki nem fog tudni megszólalni, passzív nyelvtudást ad. Természetesen az alapokhoz nyelvtanár is szükséges mindenképpen.

  • Én egy filmet csak egyszer szeretek megnézni, és akkor nem a szöveget olvasnám. Annyi minden történik egy jó filmben, hogy nincs időm olvasgatni mellette, közben. Szóval a szinkronizálásra szavazok.

  • Azokhoz csatlakozom, akik szerint szükség van arra, hogy az idegennyelvű filmeket, ismeretterjesztő filmeket lehessen szinkron nélkül is – feliratozva – nézni. Ne kényszerítés – hanem választási lehetőség legyen ez.
    Azok miatt elsősorban, akik nem is akarnak nyelvet tanulni, illetve – csupán kikapcsolódni, pihenni vágynak – hadd nézzék a szinkronizált változatot, de alapból ne ez, hanem a nem szinkronizált jöjjön be. Aki csak szórakozni akar, az átválthatna a szinkronizáltra. Az előny a szinkronizálatlanon legyen! Ilyen kis részletkérdések is alapvetően befolyásolják a tévézési szokásokat.

  • Persze,hogy feliratozni kellene a filmeket és bármely nyelven is legyen épp,igenis vegyük a fáradságot ismerjük csak meg annak az adott nyelvnek a dallámát,a másságát,a struktúráját,a hangulatát.Persze minden kezdet nehéz de NE LEGYÜNK KÉNYELMESEK!! Csakis a filmek ‘eredetiben’ való nézésével (+ felirat hozzá ugyanazon a nyelven) vagyunk képesek csak szert tenni egy jó kiejtésre bármelyik nyelven.Továbbá ott van még a “megismerés varázsa” is ami ehhez hozzájöhet (ha nem vagyunk betokosodva).Példa: akik mondjuk a “DALLAS” sorozatot angolul látták,azok igencsak érzékelhették,hogy milyen nagyszerű Jocky-t (akit valójában J.R.-nek hívtak!) és Samanthát (akit valójában Sue Ellen-nek hívtak!)az ő – angol/amerikai – egyéniségük teljes mivoltában érzékelni,felfogni,megismerni.A szinkron nem AD , hanem ELVESZ.Továbbá tudjuk azt is,hogy :”Ahány nyelvet ismersz,annyi ember vagy” – tartja az egyik mondás,a másik pedig: “Aki (csak) egyet ismer,az egyet sem ismer”.Tehát: no szinkron !!

  • Magyarországon a nyelvtanítás, a nyelvismeret olyan katasztrofális szinten van még ma is, hogy mindenképpen jó lépés lenne a szinkronizálás helyett feliratozást alkalmazni.
    Sok fentiekben elhangzott ellenérvet megértek, de egyet nem tudok érteni egyikkel sem, mert:
    1. Ne várja senki, hogy a feliratozás miatt meg fog tanulni egy idegen nyelvet. Ahhoz BEFEKTETETT ENERGIÁRA van szükség! Ellenben aki vállalja azt, hogy tesz is valamit a nyelvtanulásért, annak hatalmas segítség.
    2. Az idősebb korosztály mellett gondoljunk a fiatal nemzedékre is. Valószínűleg jómagam is előrébb járnék, ha gyerekkoromban így nézhettem volna a filmeket.
    3. A szinkron színészeket ne féltsük már! Alapvetően nem hiszem hogy megélhetési problémáik lennének. De ha igen, akkor sem előremutató egy vékony szakmai réteg védése, miközben a másik oldalon egy új generáció fejlődésének a lehetősége áll.
    4. A szinkronizált filmek minősége: ez szubjektív, de leírom. Sokan pálcát törnek a feliratozás felett, de valójában max. kétszer próbáltak felirattal nézni filmet. Amikor elkezdtem, akkor nekem is nehéz volt a film minden részletére figyelni az olvasás mellett. De ma már nem nehéz, többek között azért sem, mert már sokkal jobban kihallom, értem az adott idegen nyelvet, és a gyorsolvasási készségem is fejlődött. Tehát ez egyértelműen ismét csak a befektetett munkáról szól. Lehet azt mondani hogy filmnézés közben pihenni akarok, és ez igaz is, néha ki is kell kapcsolódni. De véleményem szerint a mai világban hatalmas pazarlás ezt a lehetőséget elutasítani. Főleg hogy olyan anyanyelvünk van, hogy nagyon különbözik a manapság sok helyen beszélt nyelvektől. És utolsó gondolatként: mint ahogy előttem is már említették, a szinkron rengeteg nüansznyi pluszt elvesz a filmtől, különösen a mai magyar belterjes szinkron színészeket alkalmazva.

  • Szia,

    én is támogatom, hogy eredeti nyelven menjenek a filmek a tv-ben. Szerintem használna, ha az emberek majd nem kapcsolnak máshova, egy szinkronos filmre. Alternatívára mindenképpen szükség van ebben a formában (mivel ez ingyenes lenne).

    Azt ne felejtsd el, hogy egy románnak, svédnek, norvégnak, németnek könnyebb megtanulni angolul, mert akárhogy is nézzük, egy nyelvcsaládból származnak.
    Ellenpélda lehet a spanyolok nyelvtudása. Ők is a tv-t okolják.

    Tibor

  • Kedves András !
    Amikor Szegeden tanultam – jó régen – irigyeltem az ottaniakat, mert nézhették a jugó adásokat, tele szinkronizálatlan filmmel. Az irigységben persze igazság szerint az is benne volt, hogy MÁST nézhettek, mint az ország többi része. Részemről hajrá !

    Van egy kis probléma azonban az egyik ötleteddel, hiába fizetek elő vagy 40 csatornára, ha előbb a spanyol, majd az olasz, később a francia, idéntől pedig az angol műsort vették el. A Muzsika TV-t kaptam helyette… “erre van igény” címszó alatt. Nekem speciel nem annyira, de ez a Kábelszolgáltatót nem érdekli. Úgyhogy nálunk a környéken lehet, hogy ez lesz az egyetlen módja a “külföldiül” nézésnek (hallásnak).

    Attól nem kell félni, hogy nem adnak le egy filmet többször is, ahogy elnézem.

    Amúgy a szinkron szerintem magas színvonalú nálunk.
    Kérdés 1: Mi lesz a szinkronszínészekkel és a fordítókkal, akik ebből élnek ?

    Kérdés 2: Előfordulhat majd az is, ha “A” csatornán nézek egy filmet, szinkron lesz, “B” csatornán pedig nem ? Szerinted hova fogunk váltani ?

  • Végre egy jó ötlet! Vannak dolgok, amiben jó ha nincs döntési lehetőség. Pl nem lenne jó az sem, ha a gyerekek szabadon dönthetnének arról, hogy mit esznek, és ezt arra fogni, hogy ez így demokratikus. Ez is épp olyan dolog. Én szívem szerint azt mondanám, hogy legyenek szinkronizálatlan csatornák Magyarországon, ahol be lehet állítani az angol, német, olasz stb feliratot is.
    Angol műsorokból sajnos nem lehet fogni (a pár óráig sugárzott TCM-en kívül talán) olyan angol nyelvű csatornákat, amelyek nem csak híreket, hanem filmeket, sorozatokat, dokumentumfilmeket, stb sugároznak. Németet szerencsére be lehet fogni. De pl olaszul is csak egy állami tv megy, aminek nem valami érdekes a műsora szerintem. Ezeket mindenképp pótolni kéne, vagy be kéne hozni. (Interneten sem találtam eddig ingyen egy érdemleges külföldi csatornát sem.)
    De az eszem azt mondja, a legjobb megoldás tényleg az lenne, ha szinkronizálatlanul adnának le minden műsort, mert amíg van szinkronizált addig biztos, hogy a többség azt nézné, mert az a kényelmes. Így végül is azt mondom ne legyenek szinkronizált adások. Sajnos ilyen úgy sem lesz. Pedig meg kellene hallgatni, hogy például hogyan beszélnek a skandináv országokban élők, ahol az adások többsége feliratos!
    A feliratos adások bevezetésének legnagyobb nyertesei a mai kisgyerekek lennének, illetve a rendszer bevezetése után születők, mert ők már nem háborognának ezen, hanem ez természetes lenne számukra. Persze aki eddig a kényelemhez szokott, annak ez bosszantó lenne, felháborító, aljasság, stb. De Magyarország nyerne vele. Sőt, a mai kényelmes emberek is nyernének vele. Erről egy kicsit a katonaság jut eszembe. Rossz volt benne lenni, de a végén rájöttem, hogy annyi mindent nyertem vele (a barátságokon túl), hogy utólag örülök is neki. De ha dönthettem volna róla, én biztos nem lettem volna katona.
    A szinkronizálatlan filmeken kívül természetesen a nyelvoktatást is be kéne sűríteni a tanrendben, de ez már egy másik téma.
    Rá kellene már jönni, hogy az hogy tanuljunk meg egy nyelvet, az nem választás kérdése a mai XXI. századi fejlett világban, hanem létkérdés. Én be se engednék az egyetemre egy embert se, aki nem tud beszélni angolul, vagy németül normálisan. Az írni-olvasni tudás szükségességét sem kérdőjelezzük meg, nemde?
    Szóval: Hajrá szinkronmentes adások!

  • Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!

    Továbbra is TELJES NÉV alatt várom a kulturált véleményeket, legyenek bár egyetértőek vagy kritikusak.

    Baráth András

 Név (kötelező)

E-mail (titok marad) (kötelező)

Weboldal

........................
Iu demandis min pri la prefiksoj kaj
sufiksoj en la rumana lingvo. Mi trovis ion
sed bedaŭrinde nur en la rumena lingvo.
Mi esperas ke la demandinto komprenas
ĉi tiun lingvon. Jen la necesa ligilo:

http://ro.wikipedia.org/w/index.php?title=Special%3AC%C4%83utare&search=Prefixe+si+sufixe&fulltext=1
..........

La alia demando estis pri la konjugacio de la italaj verboj.
Bonvolu serĉi per la suba ligilo:

http://www.olasz-ungherese.eu/?tag=/igeragoz%C3%A1s

PS: Se la ligiloj ne funkcias, vi mem devas alglui
ĝin al la gugla serĉilo. Bonŝancon!

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2010.12.03. 23:44:07

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

VITA AZ ESZPERANTOROL.

,,Az eszperantóval garantáltan nem mész semmire külföldön.”

Több állítással sem értek egyet, de ezt az egyet kiemelném:

Én eszperantó segítségével ingyen laktam kétszer-háromszor Prágában (három-négy eszperantóul nem beszélő barátommal). Ingyen laktam Torinóban, Pescarában, Belgrádban, Fiuméban,…

Utóbbi helyen megismerkedtem egy olyan fiatalemberrel, aki kutyaidomár és kéményseprő, és negyvenvalahány évesen megtanult eszperantóul, illetve olaszul (az eszperantónak köszönhetően könnyebben). Együtt lógtunk a halpiacon, ahol bemutatott barátainak.a hegyekben, feleségével együtt főzicskéltünk magyar kaját, horvát kaját.

Palrmóban is barátokra találtam az eszperantóval.

Hozzám jöttek lengyelek, ukránok, franciák, horvátok, hollandok…, egy-két esetet leszámítva valamennyi alkalommal nagyon jó élmény volt a látogatás.

Van egy könyv a Pasporta Servo, amelyik alapján kábé kétezer ember ingyen látogatja egymást. Ebbe a könyvbe bárki bekerülhet, ugyanakkor mindenki BIZALOMMAL van a másik emberhez.

Nem minden nyelv biztosítja ezt!

Míg Erdélyben laktunk eszperantisták hihetetlenül sokat segítettek mindenféle értelemben. Kaput jelentettek a világra. Ez patetikus kicsit, de tényleg így volt: Magyarországról, Új-Zélandról, Amerikából, Franciaországból,… jöttek hozzánk. Más nyelv – az oroszon kívül – nem tudta feltörni azokat a határokat.

Szóval szerintem nagyon jó nyelv, s hasznos is!

De nem csak az utazások miatt. Például a nyelvtanulásban nagyon gyorsan sikerélményhez juttat, így…

de ez már másik téma.:)

max val, a bircaman · http://hurramilliomosleszek.co.nr/ 2012.01.17. 13:30:50

@mbemba:Igazad van. Az eszperantó nem nyelv, hanem turisztikai klubmozgalom.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2012.01.17. 13:52:35

@max val, a bircaman: Kiegyensúlyozott hétköznapokat! :)

Brain Storming 2012.02.07. 22:25:08

Ezt érdemes elolvasni az eszperantóról – sajnos nagyon aktuális….”Dobbantó a Nyelvekhez” Nemzetközi Munkacsoport – avagy: Nyelvi ugrás a semmibe?
Brain Storming – 2012.02.06 01:20
Mint látni fogjuk, az eszperantistáknak semmi sem drága azért, hogy az eszperantó hivatalosan is kötelezően oktatott nyelv legyen, és mindezt csak azért, hogy: legyen.www.bsstudio.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=112025

szalaj21 2012.08.19. 21:48:37

Ismertem eszperanto nyelven író magyar költőt, novellaírót. Megboldogult Sárközy János fizikus, aki a Tungsramban dolgozott.
A MÁV mentrendben a jelmagyarázat (Signoj kaj malongigoj) ezen a nyelven is megvan. Akkor miért?

lingwing 2012.08.20. 21:33:53

@szalaj21: Kedves szalaj21 – mi is a kérdésed pontosan?

Hegedűs_Imre 2012.10.02. 18:22:23

@Brain Storming: Egyáltalán nem “csak azért, hogy legyen.” Egy angol embernek talán jobban elhiszi, mint nekem:

Hegedűs_Imre 2012.10.02. 18:48:37

@max val, a bircaman: Attól, hogy az Eszperantó Ifjúsági Világszövetség megszervezte a Pasporta Servo-t IS, (pasportaservo.danyuy.com/) az eszperantó nem vált CSAK turisztikai mozgalommá. A kislányomhoz születése óta csak eszperantóul szóltam. 13 évesen tette le a középfokú eszperantó nyelvvizsgát. Óvodásként magától ment be az óvodában szervezett “angol nyelvtanfolyamra”. Általános iskolában németet tanult. Megnyert egy járási versenyt. (Magyarból második lett egy másik évben a járási versenyen.) Középiskolai olaszórát látogatva (felvételi előtt) mindent megértett az eszperantó tudása alapján. Amikor angol nyelvi középiskolai osztályba felvételizett – angolul beszélt. – . (A bizottság tagjai nem győztek csodálkozni az ellenőrzőjét lapozva: nem is tanulja…)
A gyereküket eszperantóul nevelő családok minden évben rendeznek egy nyári találkozót. (Renkontigho de Esperantistaj Familioj, röviden REF. Hatéves korában vittem el először, idén már egyedül volt ott. 9 éves korában egy Franciaországban élő német és egy belga lánnyal hármasban mesét írtak a REF idején: megnyerték vele a finn Paatalo Intézet meseíró versenyét.
Még egy dolog: kislányom 11 éves korában egyetlen magyarországi résztvevőként, a cseh gyerekcsoport tagjaként vett részt a Festa Renkonto de Infanoj rendezvényen Franciaországban, portugál, cseh, francia és romániai gyerekekkel együtt. Ne mondja senki, hogy ez az élmény neki “felesleges” volt…
Ha még valaki kér tovább részleteket, folytatom.
Hegedűs Imre
EsperantoDebrecen@gmail.com

lingwing 2012.10.02. 20:14:28

@Hegedűs_Imre: Kedves Imre, a cikk nem arról szól, hogy a fenti élmények feleslegesek lennének a kislányának vagy azoknak, akik ilyenformán művelik (és ez a legjobb szó) az eszperantót.
Arról beszélünk itt, hogy az eszperantónak egész egyszerűen más a funkciója, mint az angolnak vagy mondjuk a kínainak. És ezért nem kéne elfogadni az eszperantót a diplomához: van ugyanis számtalan ember Magyarországon, akiknek a szülei csak magyarul tudnak, és a középiskolában sincs szerencséjük a nyelvoktatással – nem tanulnak meg egy idegen nyelven sem, mire lediplomáznának. Ebben a helyzetben pedig luxus eszperantóul tanulni – mert, mint azt említettük, egyetlen munkáltatót sem hoz lázba, ha valaki CSAK eszperantóul tud. És mert nem tudnak Rómában eszperantóul kapucsínót kérni, stb.

Lin5va 2012.10.02. 20:32:34

Az eszperantó annak haszontalan nyelv, aki kizárólag a papír kedvéért tanulja, majd igyekszik mielőbb elfelejteni. (Sajnos, a többség ilyen.)Azért tanultam meg ezt a nyelvet, mert a “Vasfüggöny” idején felajánlották eszperantisták, hogy egy gyerekcsoportot kísérhetek el egy olyan országba, ahol még sohasem jártam, ráadásul mindezt potom pénzért! A gyerekek egy eszperantista találkozóra mentek, ezért nekem is illett “makogni” ezen a nyelven. Elég korán szóltak, belefért az időbe Horváth József: Harminc nap alatt eszperantóul című tankönyve, bár keményen kellett tanulnom és naponta. A beszéd csak akkor ment, amikor már sok eszperantistát ismertem és élesben gyakorolhattam. Amikor állást kerestem 1992-ben, az eszperantó oktatását is felajánlották a mostani helyett. Nem ez volt az egyetlen eszperantó állásajánlatom. Vannak magyar ismerőseim, akik remekül elboldogultak az eszperantóval külföldön, de természetesen más nyelveket is jól kell tudni mellette. Ha csak “kiegészíti valaki a jövedelmét az eszperantóval”, válságos korunkban már az is jól jön. A Pasporta Servo révén én is ingyen szállhattam meg többször belföldön és külföldön. Ezzel sokat spóroltam.A pénznél is fontosabb, hogy az eszperantóval barátokat szereztem, sőt, férjet is!Az eszperantó kultúra máig nagy élmény számomra, még ha nem is olyan ősi, mint a latin. Most franciául tanulok, amiben rengeteget segít az eszperantó, mivel a latin szókincs színe-java ott rejlik a nyelvben. Kiadtak egy remek irodalmi antológiasorozatot eszperantóul. Elég szomorú, hogy például a szlovák irodalmat a szlovák antológiából kellett megismernem, mert a hazai iskolarendszerben alig tanultunk valamit a szomszédaink irodalmából. A kínaiknál az eszperantó például közvetítő nyelv: az ottani értelmiség a János Vitézt is úgy ismerte meg, hogy eszperantóból fordították le kínaira. Végül a Harry Potter eszperantó fordításáról: esperanto-usa.org/en/node/429Akkor hasznos egy nyelv, ha használják! Aki nem használja, annak haszontalan marad.

Lin5va 2012.10.02. 20:44:27

@lingwing: “luxus eszperantóul tanulni”
a helyzet éppen fordított: a kislányom éppen a kétnyelvű (magyar-eszperantó) nevelésnek is köszönhette azt, hogy az átlagnál sokkal jobban tanult angolul és németül is… ez egyáltalán nem luxus. Ajánlom, hogy nézze meg a másik bejegyzésemhez kapcsolt videót is (angol hang, az én magyar feliratozásommal).

Hegedűs_Imre 2012.10.02. 20:55:41

Elnézést, a nekem címzett hozzászólásra az előbb én válaszoltam. Még sok további dologban nem értünk egyet:” az eszperantó 120 éves története során nem csak az örök békét nem hozta el, de világnyelvvé sem volt képes válni.”Mondjon egy nyelvet, amely 120 évvel megalkotása után világnyelvvé vált… Egyébként nyelvet az emberek zöme csak kényszerhelyzetben tanul. Az angol nyelv helyzetét az angol nyelvű államok tőkéjének köszönheti. Ehhez képest az eszperantó igenis ért el eredményt: hány nemzeti nyelv tűnt el teljesen – csak ugyanezen 120 év során?

lingwing 2012.10.02. 20:57:37

@Lin5va: “Az eszperantó annak haszontalan nyelv, aki kizárólag a papír kedvéért tanulja, majd igyekszik mielőbb elfelejteni. (Sajnos, a többség ilyen.)” – ebben tökéletesen egyetértünk, sőt épp ezért íródott ez a cikk. Vagyis: az eszperantótanulás nem helyettesíthet minden mást.Viszont olvashatna kicsit figyelmesebben is: nem azt írtam, hogy a kislányának luxus az eszperantó, hanem azt, hogy: “EBBEN a helyzetben pedig luxus eszperantóul tanulni” – ahol az EBBEN szó visszautal a korábban leírtakra.

lingwing 2012.10.02. 21:04:03

@Hegedűs_Imre: de elhozta az örök békét, vagy világnyelvvé vált?
Az, hogy minek köszönheti az angol nyelv jelenlegi státuszát, pedig (lehet, hogy szomorú, de) édesmindegy: angolul tudni kell az érvényesüléshez, mese nincs.
Mindenezzel együtt szerintem nagyon szép, hogy vannak olyan szerencsések, akik efféle többnyelvű környezetben nőnek fel, és így könnyen elérhetővé válnak számukra más nyelvek. A sokszor átkozott latin is sokat segít a későbbiekben a nyelvtanulásban, pedig az holt nyelv!
Viszont csak keveseknek adatnak meg ezek a lehetőségek, tehát akik nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, tanuljanak meg angolul.

Lin5va 2012.10.02. 21:46:13

Az igaz, amit Hegedűs Imre leírt, a cikk viszont a diplomához elfogadható nyelvvizsgákról szól. Amelyik hallgató igényes, az úgyis megtanul angolul, mert ha mégsem, akkor kizárja magát a szakmai kommunikációból. Más hallgatóknak esetleg más “világnyelvre” lehet szükségük, attól függően, milyen kapcsolatokat építenek majd, hol dolgoznak (sajnos, mind többen külföldön kénytelenek). Többnyire a tanszékek maguk döntenek, milyen nyelvtudást követelnek meg a hallgatótól, ezért megpendíteném a felsőoktatásban dolgozók felelősségét is. (Mellesleg nekem sem fogadta el a tanszék az eszperantót. Nem tiltakoztam ellene.)Leginkább azt sajnálom, hogy az egyetemen nem tudták megteremteni a színvonalas nyelvoktatás feltételeit, részben a felsőoktatás “tömegessége” miatt. Egyszerre 100 embernek bármilyen nyelvet oktatni embert próbáló feladat.A teljes kudarc másik oka a bizonytalan nyelvi alap. Ha a hallgató szótárt sem tud használni, milyen nyelvvizsgát várhatunk el tőle? Amikor igét kellett eszperantóra lefordítania a hallgatónak, és helyette az azonos alakú főnévvel fordította, milyen szakmai kommunikációt várhatunk majd tőle? Hogyan tanul meg például angolul?Aminek örülni lehet, az az általános iskola A2-re felemelt kimeneti szintje angolból vagy az emelt szintű érettségi. Az nagyon fontos lenne, hogy kommunikálni tudjon a hallgató az adott nyelven. Ehhez a nyelvtanítást KORÁN kellene elkezdeni, például a bölcsődében, óvodában. Ezzel együtt is szükség lehet egy könnyebben megtanulható, ún. “közvetítő” nyelvre, ami akár az eszperantó is lehet. Ezt az ún. “nyelvi tudatosság” szintjének emelésére már használják Angliában (Springboard).A nyelvérzék mint olyan viszont létezik: Európa legjobban angolul beszélő nemzetei között ott vannak a litvánok, máltaiak, mivel az anyanyelvük jobb hallást biztosít. A kétnyelvűség is gyakori ezeken a vidékeken, ami szintén kedvez más idegen nyelvek tanulásának. A magyarok számára nem véletlenül vonzó az eszperantó, mert fonetikus nyelv, az angol viszont kevésbé az. A hallgatók közül sokan azért választják az eszperantót vagy a lovári cigányt, mert ezekről a nyelvekről azt hallották, hogy “könnyűek”. Arra sokan nem is gondolnak, hogy ezeket a nyelveket is tanulni kell, arra meg végképp nem, hogy mire fogják majd használni a nyelvtudást???

aforizmágus 2012.10.02. 21:57:01

@Hegedűs_Imre: Nem ártana elolvasni a cikket, amit idéztem – attól, h egy angol érvel az eszperantó mellett, az semmivel sem lesz hatásosabb érv. SŐT – éppen ellenkezőleg! Éppen ezt írtam le és fejtettem ki bőven és kimerítően a cikkemben – azzal kellene vitatkozni.

Hegedűs_Imre 2012.10.02. 22:31:27

@lingwing: “”Az eszperantó annak haszontalan nyelv, aki kizárólag a papír kedvéért tanulja, majd igyekszik mielőbb elfelejteni. (Sajnos, a többség ilyen.)” – ebben tökéletesen egyetértünk, sőt épp ezért íródott ez a cikk. Vagyis: az eszperantótanulás nem helyettesíthet minden mást.Viszont olvashatna kicsit figyelmesebben is: nem azt írtam, hogy a kislányának luxus az eszperantó, hanem azt, hogy: “EBBEN a helyzetben pedig luxus eszperantóul tanulni”Elnézést, de a vagyis előtti és utáni állítás között nem látok összefüggést. Ha valaki nem akar tanulni, nem fog tudni. Sem eszperantóul, sem angolul, sem mást. Ha megnézné a másik hozzászólásomhoz mellékelt Tim Morley-videót abban is hallana példát arra – hogy angol gyerekeknek mennyire hasznos volt az eszperantó tanulása – és nem csak az idegen nyelv, hanem még a számtan tanulásában is:www.universalsubtitles.org/en/videos/O4AQUKRYxnan/hu/320223/ . ( Például: Az eszperantóul tanult gyerekek le tudták fordítani azt a francia mondatot – amit a franciát tanulók nem. De hadd ne írjam le ide is a videó teljes magyar feliratát.)

Hegedűs_Imre 2012.10.02. 22:42:13

@aforizmágus: Miért “ellenkezőleg”? Vannak, akik rájöttek, hogy angoloknak is van szüksége idegen nyelv tanulására… És arra is – hogy azt egyszerű nyelv tanulásával kell kezdeni. Sajnos, mivel nevet változtatott, nem tudom, melyik linkre gondol. Egyébként mind a nolblog, mind a bsstudio link 404 es hibajelzést ad. Az universalsubtitles link működik. Olvassa el, hallgassa meg…

lingwing 2012.10.02. 22:42:25

@Hegedűs_Imre: a vagyis az “íródott ez a cikk” és az “z eszperantótanulás nem helyettesíthet minden mást” között van.
De hadd ne kelljen magyar nyelvű szövegértelmezési trükkökhöz folyamodnom., ahhoz, hogy megértse, miről van szó:NEM KÉTELKEDEM ABBAN, HOGY AZ ESZPERANTÓ HASZNOS, DE VANNAK EMBEREK, idegennyelvtanulás szempontjából nem oly előnyös helyzetben, akiknek azt tanácsoltuk, hogy ne az eszperantót, hanem az angolt válasszák. Kérem, ezt a mondatot próbálja megérteni.

Hegedűs_Imre 2012.10.02. 22:47:29

“Hallottál olyat, hogy valaki eszperantóul kérdezte meg, melyik metrómegállóban kell leszállni a Louvre-hoz, és megmondták neki?”Nem, de Písekben eszperantóul magyarázta el, hogy hol van a múzeum… de tudnék említeni más – tényleg meglepő – esetet…

Lin5va 2012.10.02. 22:53:25

“Az eszperantó kultúra ráadásul nem is különösebben érdekes.”Akárki is Ön, tisztelt “lingwing”, de ezzel a mondatával az eszperantóul beszélők közösségét sértette meg. Kérem, Írja be a Google-ba, hogy “eszperantó kultúra”

Hegedűs_Imre 2012.10.02. 23:09:32

@lingwing: “VANNAK EMBEREK, idegennyelvtanulás szempontjából nem oly előnyös helyzetben, akiknek azt tanácsoltuk, hogy ne az eszperantót, hanem az angolt válasszák. Kérem, ezt a mondatot próbálja megérteni.”Én ezt nagyon is értem – és mint magyar-eszperantó tolmács, nem értek egyet vele. Elkészítettem az ajánlott video magyar feliratát is – és programozómatematikusként is volt szerencsém az angol nyelvhez. Én tudom, hogy mi alapján javaslom az eszperantó nyelv MEGtanulását más, bonyolultabb nyelvek megtanulása előtt (és nem csak én, mint a video is bizonyítja). Az alibi tanulást én sem javaslom senkinek. Ön viszont semmivel sem támasztja alá azt, hogy “luxus” az eszperantó nyelv megtanulása – pláne annak, aki nehezen tanul idegen nyelvet (a nagy többség sajnos ilyen).

Wing mester 2012.10.02. 23:12:12

@Lin5va: Beírtuk. 443 találat jött ki, ez kevesebb, mint harmada a “sós karamella” (1530), húszonkettede a “kompressziós zokni” (9790) és hatvanegyede a “vákuumcsöves napkollektor” (27300) internetes előfordulásainak, ez alapján mintha cseppet periférikus jelenségnek tűnne.

lingwing 2012.10.03. 11:54:38

@Hegedűs_Imre: nem gondolja komolyan, hogy a diplomázás és a munkaerőpiacra való belépés előtt állók először eszperantóul tanuljanak meg, majd esetleg ezután angolul? Főleg, hogy olyan már egyre ritkábban van, hogy valaki soha életében nem tanult angolul, tehát valamennyire már tud ekkor. Azért elég sokan élnek és mozognak Magyarországon, akik eszperantó nélkül voltak képesek elsajátítatni egy vagy több nyelvet.
Persze hogy luxus, mert nincs a világon annyi idő és pénz, hogy valaki az eszperantóval időzzön MAJD angolul tanuljon – a munkáltatónak nem mondhatjuk, hogy bocs, még nem tudok annyira angolul, de már tanulok eszperantóul.

Hegedűs_Imre 2012.10.03. 13:11:44

“Azért elég sokan élnek és mozognak Magyarországon, akik eszperantó nélkül voltak képesek elsajátítatni egy vagy több nyelvet.
Persze hogy luxus, mert nincs a világon annyi idő és pénz, hogy valaki az eszperantóval időzzön MAJD angolul tanuljon – a munkáltatónak nem mondhatjuk, hogy bocs, még nem tudok annyira angolul, de már tanulok eszperantóul.”Amint a statisztikák igazolják, az EU-ban éppen nálunk vannak a legtöbben, akik egy nyelvet sem sajátítottak el.Azért nem luxus, mert többször bizonyítottan az eszperantóul előbb megtanuló kontrollcsoport megelőzte azokat, akik rögtön az angol nyelvvel kezdték.A munkáltatónak tényleg olyan ember kell, aki használni tudja az “x” (angol, vagy német, vagy francia, vagy…) nyelvet. Ott már késő akármilyen nyelv “még tanulására” hivatkozni, angoléra is. Éppen ezért kellene a jobb eredmény elérése érdekében biztos nyelvi alapokkal rendelkezni. Volt szerencsém olyan tanulóhoz angol és eszperantó tanfolyamon is, aki a főnevet az igétől nem tudta megkülönböztetni.Az eszperantót minél előbb, első idegen nyelvként lenne célszerű megtanulni – a Springboard-nak is ez a célja. Aki eszperantóul nem tanul meg néhány hónap alatt – annak az angol ugyanannyi év után sem fog menni.

Devourius 2012.10.03. 13:20:23

Én sem javaslom az eszperantót. Hiába semleges és tanulóbarát nyelv, tanulni azt is kell, kell szavakat, kifejezéseket és nyelvtant biflázni, gyakorolni kell a beszédet és a szövegértést, és mindez óriási energiákat kíván, alig könnyebb, mint az angol esetében. Ezt az energiát érdemes mindjárt a elterjedtebb, használhatóbb természetes nyelvbe fektetni, még akkor is, ha magyar anyanyelvűnek nehezebben megy. Luxus a nyelvtanulási energiákat pocsékolni.Ha valaki annyira ellene van az angolnak, amely szintén luxus, akkor relatíve könnyű még a spanyol, olasz nyelv is, ha valaki az egyszerűséget keresi magának, és nem akar középnehéz (francia, német, orosz) vagy nagyon nehéz nyelvvel szívni (kínai, arab). Ráadásul a spanyol, olasz igazi újlatin nyelv és segítségükkel egész jól meg lehet érteni más újlatin nyelveket is, nem csak “kicsit” segítenek a tanulásnál.Valahol persze minden nyelv egyformán nehéz, főleg egy felső, anyanyelvi, anyanyelvközeli szinten, de magyarok számára, alap- és középfokú elsajátíthatóságot, beszélhetőséget tekintve léteznek relatíve könnyebb nyelvek. Ilyen az eszperantó is. Valóban nyelv az is, de kérdés mennyi értelme van tanulni. Szerencsétlen nyelvtanuló azzal kezd, megtanul egy csomó mindent belőle, arra fecsérli az energiáit, és ez később nem fog megtérülni. Egy másik nyelv elsajátításánál nem sok segítség az eszperantó tudása. Aztán tanulhat a nyelvtanuló kényszerből egy másik, hasznos nyelvet is, majd keverheti az eszperantóval (főleg, ha újlatin nyelvet tanul rá), egyes szavak eszperantóul, míg mások más nyelven fognak neki beugrani, megnövelve az amúgy sem kicsi káoszt. Ilyet csak az ellenségemnek kívánok.

Hegedűs_Imre 2012.10.03. 13:34:21

@Wing mester:
Beírtuk. 443 találat jött ki, ez kevesebb, mint harmada a “sós karamella” (1530), húszonkettede a “kompressziós zokni” (9790) és hatvanegyede a “vákuumcsöves napkollektor” (27300) internetes előfordulásainak, ez alapján mintha cseppet periférikus jelenségnek tűnne.Ha kilóra mérnek, jöhet ki ilyen eredmény. Kompressziós zoknit nyilván több ember venne, mint ahányan “eszperantó kultúrát”.Javaslom a találatok egy részének az elolvasását…

Hegedűs_Imre 2012.10.03. 14:22:52

@Devourius: “Én sem javaslom az eszperantót. Hiába semleges és tanulóbarát nyelv, tanulni azt is kell, kell szavakat, kifejezéseket és nyelvtant biflázni, gyakorolni kell a beszédet és a szövegértést, és mindez óriási energiákat kíván, alig könnyebb, mint az angol esetében.”Elnézést uram, de kénytelen vagyok megkérdezni: ön beszél eszperantóul?” kifejezéseket és .nyelvtant biflázni”Nos: minden főnév o-ra, melléknév a-ra, határozó e-re végződik.
A főnévi igenév i-re.
Az igék múlt időben -is-re, jelenben as-ra, jövő időben os-ra.
A feltételes mód us-ra, a felszólító u-ra.Igenevek: előidejű egyidejű beállóaktív: int- ant- ont-passzív: ugyanaz, az n nélkül.

A melléknévi igenév végén a, a határozóién e áll.

Egy példa:

esperi – remélni esperanta – remélő
esperanto (végződéscserével, főnév) – remélő (ember)

dr, Esperanto álnéven adta ki Zamenhof az első eszperantó tankönyvet. Ezért kell eszperantóul nagybetűvel írni a nyelv nevét.

Az eddigi szabályokat vesse össze angol megfelelőjükkel!
Alig könnyebb? A szótövek 70%-a a franciával azonos.

Én 1982-ben a “30 nap alatt eszperantóul” című könyvből tanultam, kórházban, ahol senki eszperantóul nem tudott, szótáram sem volt. 1983 őszén letettem az alapfokú mozgalmi vizsgát. (A középfokú államihoz képest ott délelőtt van az írásbeli, délután a szóbeli. Követelmény az eszperantó himnusz és egy szabadon választott vers elmondása – és alapszinten tisztában kell lenni az eszperantó mozgalom történetével is.)

1985-ben tettem állami felsőfokú nyelvvizsgát – egyévi tanfolyam után.

1990 óta vagyok magyar-eszperantó tolmács – a vizsgákat egyévi képzés előzte meg. A felsőfokú oklevél előzetes követelmény volt.

Angolból pedig:

programozóként dolgoztam – az IBM angolul dokumentál mindent
Két évig jártam munkahelyi tanfolyamra (heti 5 nap, napi 2,5 óra)
később egy évig tanultam az egyetemen
egy újabb tanfolyamon heti 5 nap, napi 4 órával 360 órás tanfolyam után

letettem az alapfokú nyelvvizsgát – 12 évvel a nyelvtanulás kezdete után – már az eszperantó ismeretének nagymértékű segítségével.

lingwing 2012.10.03. 16:26:05

@Hegedűs_Imre: Kedves Imre, azt sem gondolhatja komolyan, hogy Magyarországon azért beszélnek rosszul vagy kevesen idegen nyelveket, mert NEM az eszperantóval kezdjük. Ez botorság – ahogyan olyan országra sem tudok példát, ahol azért beszélnek jól idegen nyelveket, mert kiskorában mindenki az eszperantó emlőin nevelkedik. Ez a probléma sokkal összetettebb, és nincs köze ahhoz, hogy általános iskolában kötelező-e az eszperantó vagy nem.
Persze hogy gyorsabban halad mindenki eszperantótanulás után egy másik nyelvvel, de azért ez nem csak az eszperantó esetében van így. Minden újabb idegen nyelv egyre könnyebb, bármelyik is legyen az.

Hegedűs_Imre 2012.10.03. 20:50:08

@lingwing:
“Minden újabb idegen nyelv egyre könnyebb, bármelyik is legyen az.”Végre valamiben egyetértünk. Most már csak azt nem értem, hogy miért nem fogadja el a mi helyzetünkben (ahol az országon belül alig van többnyelvű környezet) azt az eszperantót, amely már több vizsgálat által bizonyítottan jócskán gyorsította más, bonyolultabb nyelv tanulását. Erről is szól az általam már többször belinkelt videó is:
www.universalsubtitles.org/en/videos/O4AQUKRYxnan/hu/320223/

Devourius 2012.10.04. 08:26:19

@Hegedűs_Imre: ha már ennyire mereven magázódunk, akkor vezérezredes elvtársnak alázatosan jelentem, hogy nem beszélem, de pont a nyelvtana az, amit ismerek. Nagy tévhit szokott lenni, hogy egyszerű a nyelvtan, és akkor azt hiszik, hogy nem kell tanulni. Beszéd közben, folyékonyan az egyszerű nyelvtant sem egyszerű elsőre jól visszaadni, alkalmazni, gyakorolni kell. Aztán ott van még a beszéd, beszédértés. Egy nyelv megtanulása mindig nehéz, legyen az akármilyen könnyű nyelv.Az eszperantó másik hátránya, hogy nem tudsz Eszperantó Országban az eszperantó anyanyelviekkel gyakorolni, míg természetes nyelveknél megteheted, ráadásul ez a nyelvtanulás leghatékonyabb formája, ilyenkor úgy tanulja az ember a nyelvet, ahogy a kisgyerek az anyanyelvét. Persze tudom, hogy vannak elvileg eszperantó anyanyelviek is, elszórtan a világban, de nem annyi, hogy a társadalmi szinten tudja az ember gyakorolni a nyelvet, nem lehet velük eszperantóul leélni az életét, nem lehetséges eszperantó nyelven boltba, színházba menni, hivatalos ügyeket intézni, stb.Aztán ott van még az eszperantó állítólagos nyelvtanulási gyorsításánál, hogy nem csak azt kell nézni, mennyivel ment gyorsabban az új nyelv megtanulása, hanem ebből le kell vonni az eszperantó megtanulásának idejét, és lehet máris kiderül, hogy összességében lassította a folyamatot, nem gyorsította. Ráadásul ez a gyorsítás mérhetetlen, nem tudni, nem bizonyítható, hogy eszperantó nélkül az újabb nyelv elsajátítása tényleg lassabb lett-e volna.

Hegedűs_Imre 2012.10.04. 11:53:02

@Devourius:
Ezúttal megpróbálok a sorok között válaszolni.”ha már ennyire mereven magázódunk, akkor vezérezredes elvtársnak alázatosan jelentem, hogy nem beszélem, de pont a nyelvtana az, amit ismerek.”H. I. : Tehát a nyelvtan ismeretében azt állítja, hogy ” alig könnyebb, mint az angol esetében”. Én saját tapasztalataim alapján ennek ellenkezőjét állítom.”Nagy tévhit szokott lenni, hogy egyszerű a nyelvtan, és akkor azt hiszik, hogy nem kell tanulni.”H. I. Végre valamiben egyetértünk: ez a következtetés téves. De erről nem a nyelv tehet. Nyelv ez is, tanulni kell – de, mint saját példámon fentebb leírtam, sokkal kevesebb idő alatt sokkal többre mentem vele, mint – már eszperantó-magyar tolmácsként – az angol tanulásával.”Beszéd közben, folyékonyan az egyszerű nyelvtant sem egyszerű elsőre jól visszaadni, alkalmazni, gyakorolni kell. Aztán ott van még a beszéd, beszédértés. Egy nyelv megtanulása mindig nehéz, legyen az akármilyen könnyű nyelv.”H. I. : Nehéz, nehéz… Semmit sem csinálni mindig könnyebb. Ha mérem a nehézségét, mindenképpen az jön ki, hogy a kivételeket, az egyetlen n tárgyragnál sokkal több ragot, nemek szerinti ragozást, rendhagyó múlt időket (egyik nyelvben ezt, a másikban azt) n e h e z e b b alkalmazni.

“Az eszperantó másik hátránya, hogy nem tudsz Eszperantó Országban az eszperantó anyanyelviekkel gyakorolni,”

H. I. : Eszperantó ország tényleg nincs, de az elmúlt tíz év majdnem mindegyikében legalább két hetet (ha nem, akkor egyet) töltött a kislányom eszperantó rendezvényeken, ahol a legkülönbözőbb anyanyelvű gyerekekkel volt együtt: ha akart, sem tudott volna más nyelven kommunikálni.

” míg természetes nyelveknél megteheted, ráadásul ez a nyelvtanulás leghatékonyabb formája, ilyenkor úgy tanulja az ember a nyelvet, ahogy a kisgyerek az anyanyelvét. Persze tudom, hogy vannak elvileg eszperantó anyanyelviek is, ”

H. I. : mint ahogyan a lányom is az, nem csak elvileg: eszperantó anyanyelvűnek mondja magát – anélkül, hogy ilyet róla bármikor is mondtunk volna neki.

“elszórtan a világban, de nem annyi, hogy a társadalmi szinten tudja az ember gyakorolni a nyelvet, nem lehet velük eszperantóul leélni az életét,”

H. I. : Dehogynem: jó néhány különböző nemzetiségű eszperantista pár él úgy együtt, hogy a gyerekükhöz mindketten saját anyanyelvükön beszélnek, egymáshoz pedig eszperantóul. A gyerekek 3-4 éves korukra mindhárom nyelvet megtanulják. Csak néhány példa az általam ismertek közül: magyar férj, francia feleség, török apa német anya, angol férj, japán feleség, német férj, kínai feleség, svéd apa, szerb anya… és így tovább, a kimaradt ismerőseimtől elnézést kérek…

” nem lehetséges eszperantó nyelven boltba, színházba menni,” hivatalos ügyeket intézni, stb.”

H. I. : Mindennap nem, de még itt, Debrecenben is van, aki gyermekszínész csoportjával eszperantó nyelven vitt színpadra darabot. Létezik PIF (= Pupteatra Internacia Festivalo, azaz Nemzetközi Bábszínházi Fesztivál) is… Attól, hogy nem tud róla – még létezik.

” hivatalos ügyeket intézni, stb.”

1985 óta tízszer vettem részt a Cseh Eszperantó Szövetség Rokkantszakosztálya rendezvényein. Küldjek beszkennelve eszperantó nyelven kiállított számlát a részvételi díjról?

Aztán ott van még az eszperantó állítólagos nyelvtanulási gyorsításánál, hogy nem csak azt kell nézni, mennyivel ment gyorsabban az új nyelv megtanulása, hanem ebből le kell vonni az eszperantó megtanulásának idejét, és lehet máris kiderül, hogy összességében lassította a folyamatot, nem gyorsította. Ráadásul ez a gyorsítás mérhetetlen, nem tudni, nem bizonyítható, hogy eszperantó nélkül az újabb nyelv elsajátítása tényleg lassabb lett-e volna.”

H. I. : Az én esetemben valószínűleg egyáltalán nem ment volna. (Biztos vagyok benne, hogy nálam gyengébb nyelvtanulók is bőven vannak: általában 4-es, 5-ös voltam oroszból és németből is, amit középiskolában tanultam. Voltak bukás körül álló osztálytársaim is.)

Ma már összehasonlíthatatlanul többen jutnak el egyetemre, mint ahányan mondjuk, ötven éve érettségiztek. És sokkal több embernek van szüksége idegen nyelv tudására. Ezért nem elég az a nyelvtanítás, ami akkor megfelelt.

lingwing 2012.10.04. 16:35:50

@Hegedűs_Imre: nem értem. Hogyhogy nem fogadom el az eszperantót az Önök helyzetében? Ez nem igaz. Nem erről szól ez a cikk.

Devourius 2012.10.04. 20:51:15

@Hegedűs_Imre: tévedés. Nem a nyelvtanára mondtam, hogy alig könnyebb, hanem az egész nyelvre. A nyelv nem csak nyelvtanból áll.Az élet leélését, boltot, hivatalos ügyintézést nem úgy értem, hogy egyszer-egyszer, néha napján cselekszel adott nyelven, hanem egész életen át, minden nap. Ha kimész külföldre, akkor az ottani nyelv szerint éled az életed minden percét. A boltban mindent csak azon nyelven tudsz kérni, hivatalos ügyben időpontot kérni, kérelmet beadni, befizetni, stb. csak az adott nyelven tudsz. Utcán segítséget kérni, telefonon ügyet intézni, orvoshoz menni csak az illető nyelven lehet, tévéből, rádióból is az a nyelv folyik, tömegközlekedésen, újságokban, feliratokon. Egy percig nem tudod kikerülni az ország nyelvét, kényszerítve leszel a nyelv használatára, és annyira beleég az emberbe, hogy álmodni és fingani is azon a nyelven fog egy idő után. Kivételt csak a nagyvárosok magyar negyedei jelentenek. Ez az, amit az eszperantó nem tud nyújtani, csak hobbinyelv, nem igazi. Oké, néha napján elmész eszperantós színházba, meg külföldiekkel gyakorolsz, akik nem anyanyelvi eszperantó beszélők, esetleg családban is úgy társalogtok, ez mind becsülendő, de ebből nem lesz anyanyelvi (C2-es) nyelvtudás. Ugyanez áll az ókori latinra és görögre.Az, hogy ki milyen anyanyelvűnek “vallja magát” nem releváns. Vallomásra én is lehetnék kínai anyanyelvű is akár. A tudásszint számít, kiállná-e azt a mindennapi próbát idegen nyelven, amit a 2. bekezdésben írtam. Megkockáztatom, eszperantóból nem is létezik olyan értelemben anyanyelvi szint, mint a természetes nyelvekből, hiába állítják azt sokan, és reklámozzák Soros Gyurkát. Ő is úgy eszperantó anyanyelvű, ahogy én vagyok kínai.

Devourius 2012.10.04. 20:53:32

Illetve visszatérve még az eszperantóra. Nem azt mondom, hogy tilos tanulni, de csakis akkor javaslom, ha legalább az angol megfelelő szinten megy. Akkor nem felelőtlenség megpróbálni.

Hegedűs_Imre 2012.10.04. 21:02:59

@lingwing: A “Most már csak azt nem értem, hogy miért nem fogadja el a mi helyzetünkben (ahol az országon belül alig van többnyelvű környezet) azt az eszperantót, amely már több vizsgálat által bizonyítottan jócskán gyorsította más, bonyolultabb nyelv tanulását. Erről is szól az általam már többször belinkelt videó is:
http://www.universalsubtitles.org/en/videos/O4AQUKRYxnan/hu/320223/”nem azt jelentette, hogy “a mi családunk helyzetében”, hanem Magyarország szinte teljesen egynyelvű környezetében, ahol már sokan magyarul beszélnek a kisebbségek közül is (nekem utoljára a dédszüleim beszéltek otthon németül – a nagyapám már nem tudott). Azaz, minden nyelvtanulónak segíthet a viszonylag könnyen tanulható eszperantó – a mai Magyarországon már nem létező soknyelvűség helyett.

Hegedűs_Imre 2012.10.04. 21:26:23

@Devourius:
“Az, hogy ki milyen anyanyelvűnek “vallja magát” nem releváns. Vallomásra én is lehetnék kínai anyanyelvű is akár. A tudásszint számít, kiállná-e azt a mindennapi próbát idegen nyelven, amit a 2. bekezdésben írtam. Megkockáztatom, eszperantóból nem is létezik olyan értelemben anyanyelvi szint, mint a természetes nyelvekből, hiába állítják azt sokan, és reklámozzák Soros Gyurkát. Ő is úgy eszperantó anyanyelvű, ahogy én vagyok kínai.”Úgy érzem, hogy messze mentünk az eredeti témától. Az anyanyelvi eszperantó nevelést és anyanyelvűséget az ön felvetésére válaszul írtam – és nem a tudás színvonalát minősítettem. Azért elhihetné, hogy az, akivel az apja c s a k eszperantóul kommunikál születésétől kezdve, akárhol, akármiről, az esti mesétől a fizika házi feladatig – most 16 éves a lányom – , az már tud valamennyire. 13 éves korában 69 pontot kapott (a megszerezhető 70-ből) szóbelin; 92-t a százból írásbelin úgy, hogy közben rajta “lógott” az egész diplomáért vizsgázó terem… Szerintem van olyan magyar anyanyelvű ember – aki magyarból nem tud ilyen szinten.Devourius 2012.10.04. 20:53:32
“Illetve visszatérve még az eszperantóra. Nem azt mondom, hogy tilos tanulni, de csakis akkor javaslom, ha legalább az angol megfelelő szinten megy. Akkor nem felelőtlenség megpróbálni.”Már ne is haragudjon – de szinte semmit nem ért abból, amit eddig lingwingnek és önnek írtam… Az ön logikája szerint az, aki képtelen az angolt első nyelvként megtanulni (már írtam, hogy nekem orosz, német és eszperantó után is nehezen, az utóbbi hathatós segítségével ment) – az nehogy megtanulja az eszperantó nyelvet, nehogy már az segítsen az angol tanulásában… Elképesztő.

Devourius 2012.10.05. 11:04:15

Hát de, eléggé haragszok, mert “maga nem érti”. Az eszperantó nem segíti az angolt.Én némettel kezdtem, ami ugye az angol egyik testvérnyelve, mindkettő germán, elég hasonló mindkettő. Azt gondolná az ember, hogy mekkora segítség volt. A német tudás inkább csak hátráltatott az angol tanulásában. Volt, hogy segített 1-2 ponton, de másik 100 ponton jelentős károkat okozott, feleslegesen kevertem a kettőt. Időbe telt, míg megtanultam, hogy az angol nem német, és hogy hogyan lehet a németet elfelejteni, míg az angolt használom. Sokkal jobb lett volna, ha nem rabolják az időm a némettel, hanem mindjárt angollal kezdek.Persze raboljuk a szerencsétlen kezdők idejét, tegyünk rájuk +1 nyelv terhét, kössünk a lábukra egy újabb követ, hadd ússzanak. Sőt, ne álljunk meg az eszperantónál, angol előtt mindjárt mehetne a görög, latin, és talán a yoruba nyelv. Talán segítenek, hogy végre hozzáfogjon az angolhoz. Édes istenem.Mielőtt az a vád érne, hogy én vagyok túl elfogult, és anglomán, előbb leszögezem, hogy nem azért kell az angolt tanulni, mert szebb és jobb, hanem mindenhol ezt kérik, mindenki ezt a közvetítő nyelvet tanulja. Persze lehet duzzogni, hogy fujj angol, nyomorék igeidők, hülye kiejtés, idióta amerikaik, “inkább xy nyelvet tanulom helyette”. Ez is egy megközelítés, amire mellesleg könnyű ráfázni, saját káron tanulni. Így is annak kell örülni, míg az angolt kérik, relatíve könnyű nyelv, majd akkor lehet toporzékolni, ha majd a kínai lesz a sikk, akkor állítom mindenki visszasírja majd az angolt.

aforizmágus 2012.10.07. 02:26:25

@Hegedűs_Imre: Jogos a felvetése: mivel 11 blogoldalam van, ehhez kénytelen voltam 3 nick-et felvenni.
Az idézett tanulmány 1. részének címe:
eszperanto-kritika.blog.hu/2012/09/24/_dobbanto_a_nyelvekhez_nemzetkozi_munkacsoport_avagy_nyelvi_ugras_a_semmibe_i
A második részé:
eszperanto-kritika.blog.hu/2012/09/24/_dobbanto_a_nyelvekhez_nemzetkozi_munkacsoport_avagy_nyelvi_ugras_a_semmibe_iiEzekben éppen azt fejtem ki, ami az angol eszperantistákban az eszperantó hasznosságának az illúzióját kelti, és ebből kifolyólag az egész Dobbantó kezdeményezés azon félrevezető szólamát, h a további nyelvek tanulásához az eszperantó az egyedül üdvözítő és használható eszköz.

aforizmágus 2012.10.07. 02:39:41

Mellesleg mindenkinek ajánlom azt a blogom, ami az eszperantó mozgalom és az elkötelezett v lelkes hívek (hívők) által terjesztett félrevezető szólamokkal, és sok minden egyébbel is foglalkozik, ami az eszperantó (és mozgalmának) alaposabb megismertetését célozza. Tudtommal ezen a téren nem jelent még meg a blogomhoz hasonlóan terjedelmes, elemző és kritikai cikk együttes.
eszperanto-kritika.blog.hu/

Hegedűs_Imre 2012.10.07. 11:52:04

eszperanto-kritika.blog.hu/2012/09/24/_dobbanto_a_nyelvekhez_nemzetkozi_munkacsoport_avagy_nyelvi_ugras_a_semmibe_iTisztelt Uram,
köszönhöm a linkeket. Válaszomat egy kitérővel kezdem. “Az eszperantó (és mozgalmának) kritikája” című, a jobb felső sarokban levő befejezetlen cikkhez:”Ha azonban a működésük, az elveik, a kezdeményezéseik mélyére nézünk, akkor megpillanthatjuk a valós motivációkat…”Kár, hogy nem folytatódik a cikk. Egyébként sokféle ember létezik, ha ennyire alaposan foglalkozik a mozgalommal biztosan tudja, hogy több esetben is eszperantistáknakmajdnem sikerült a mozgalmat teljesen szétverni. (Például “a nyelv tökéletesítése” érdekében – mintha egy nyelv elterjedtsége függene a megtanulás könnyűségétől.[Részben igen – lásd Volapük, de ez nagyon sokadik szempont.])Nos, ez a sok, sokféle ember sokféle motivációval használja a nyelvet. Mint ahogy sokan sokféle érvvel utasítják el. (Volt már szerencsém másból kiinduló

elutasításhoz.) Korábban már írtam, hogy nekem mit jelentett – végre – használható színvonalon megtanulni egy nyelvet, mennyit segített az angol tanulásában (Mint

írtam, tőlem is a munkáltatóm követelte meg a nyelvtudást!), és hogy mit értem el a lányom esetében, nem akarom ismételni. Engem ezek a tények – is – győztek meg

arról, hogy az eszperantó nyelv nem luxus.

“Hiszen ki más lelkesedne az eszperantóért, ha nem az, aki alapjában véve lusta a komolyabb nyelvtanulói teljesítményre.”

Hadd fogalmazzam át: miért csináljam bonyolultan azt, amit egyszerűen is lehet? Ön nem úgy látja, hogy az egész világ arrafelé halad, hogy egyre bonyolultabb

eszközöket egyre egyszerűbben lehet használni? Saját területemen: korábban gépi kódban programoztak, kettes, vagy (rövidebben leírható) tizenhatos számrendszerben

számolgatva… Ehhez képest most már magasszintű nyelveken írnak programokat sokan, akik gépi kódban nem is tudnak programozni.

Arról is írtam már, hogy ma olyan emberek is rákényszerülnek idegen nyelv használatára – akik c s a k az eszperantó nyelv segítségével tudják a nehezebben tanulható

nyelveket megtanulni.

“a sok nemzetközi eszperantista (szervezet) rákapott erre a projektre – éppen azoknak a részéről kiindulva, akiket nyelvi imperializmussal vádolnak,”

Ez igen! Komolyan gondolja, hogy éppen azokat az angolokat vádolja bárki is ezzel – akik az angolok idegen nyelvre tanításával – fellépnek ellene?

“így az eszperantóval majd eljátszogatnak, hátha kedvet kapnak az igazi nyelvekre is.”

Az én megfogalmazásomban: …hogy lényegesen könnyebben megtanulják azokat az (ön szerint “igazi”) nyelveket. Tim Morley éppen erről beszél a már többször ajénlott

videón:www.universalsubtitles.org/en/videos/O4AQUKRYxnan/en/313723/

Ezt én nem “beveszem”, hanem magamon és a lányomon is tapasztaltam.

“hogy a hitelesen semmiféleképpen nem igazolt propedeutikai hatására hivatkozva”

Mivel már többszörösen igazolták, a kérdés csak az, hogy ön mit fogad el hitelesnek? Ha semmit, akkor igaza van…

“mégis megélhessenek belőle a feltétlen hívei.”

Már engedelmet…

Idézem egyik eszperantista ismerősömet: “Az eszperantó mozgalomnak az az egyik problémája, hogy könnyebb egyetemi tanárt találni benne, mint segédmunkást.”

Amikor itt, Debrecenben az egyetemen elkezdték az eszperantó oktatást, tanszékvezető oktatók is, ingyen, az órakeretükön kívül tanították…

“Azt ugye talán mondani sem kell, hogy ha az eszperantó valóban bírna azokkal a hatásokkal, amiket tulajdonítanak neki, akkor nem kellene így ügyeskedniük.”

Azaz: ha nem az angol nyelvű hatalmak mögött áló tőke határozná meg a nemzetközi nyevhasználatot, hanem az ésszerűség… Ugyanis, a sokkal könnyebben megtanulható

eszperantó nyelven írt anyagokat elég volna sokkal kevesebb példányban kiadni nemzeti nyelvekre lefordítva. Ugyanis sokkal többen értenék meg a közvetítő eszperantó

nyelven. (Éppen ön írta fentebb, hogy “komolyabb nyelvtanulói teljesítmény” nélkül megtanulható.)

Elárulná, hogy mi a baja azzal, hogy “oktatástámogató tantárgy” „elsőként tanulandó idegen nyelv”?

“Ezzel megintcsak az a baj, hogy ha az eszperantónak lenne ilyen gyakorlati értéke, akkor az elmúlt mintegy 100 év alatt ez a törekvés magától megjelent és

elfogadottá, ismertté vált volna. A diákság és az ifjúság eléggé lelkes ahhoz, hogy nem egy vegytiszta, semleges nyelven akarjon kommunikálni egymással, hanem igenis

egymás nyelvén igyekeznek kommunikálni egymással.”

Itt már kénytelen vagyok kategorikusan ellentmondani, saját eddigi tapasztalataim alapján: az általam ismert emberek elsöprő többsége csak kényszerből tanul bármilyen

más nyelvet. Azok, akik más kultúra megismerése céljából tanulnak meg kényszer nélkül valamilyen más nyelvet – kb. annyian vannak, mint az eszperantisták. Annak pedig,

hogy a “kis országok” felsorakoznak egyik vagy másik (angol, német, francia…) “nagy” nyelv követői mögé ahelyett, hogy közösen semleges nyelvet használjanak legalább

egymás közt, ismét csak a nagyobbak tőkeereje az oka. Egyébként, volt ilyen kísérlet – de Franciaország a Népszövetségben fellépett az eszperantó eismerése ellen.

Nyilván nem önzetlenül. Ezt miért nem ítéli el, ha az eszperantistákat megbélyegzi a Springboard (Dobbantó) sikere esetére?

“Az ifjúságra jellemző kölcsönösen erős szimpátia legyőz minden nyelvi akadályt,”

Ez semmi egyéb, mint egy üres szólam. Vannak fiatal eszperantisták is – és olyanok is, akikről tegnap olvastam a Stop.hu-n (rátámadtak egy zsidó emberre nemzetisége

ürügyén).

“a mai diplomások tetemes része magas szinten tanulta az eszperantót, méghozzá magától!”

Nincs az a pénz, amiért ekkorát tudnék hazudni.

1. Amíg nem követeltek meg semmilyen nyelvvizsgát a diplomához, addig hányan tanultak önként nyelveket? (Nem munkához, és nem nyelvszakon)

2. “magas szinten” – ha a diploma megszerzése után elfelejteni akarja – akkor addig tényleg magas szinten tanult?

3. “méghozzá magától!” – különben nem kapna diplomát Ahol úgy döntött az intézmény, hogy az eszperantót nem fogadja el – abbahagyta az is, aki elkezdte. Tudok konkrét

példákat.

“Ha lenne bármi közösségi értéke az eszperantónak a mozgalmán kívül, akkor a nagyszámú, eszperantóból középfokúzott értelmiségi elegendő lett volna ahhoz, hogy mindez

változzon és megmutatkozzon a társadalomban!”

Végre, valamiben egyetértünk: ha vaamilyen szakmai alkalmazáshoz használni lehetne a nyelvet – mert pl. egy cég eszperantó nyelven dokumentálná szoftvereit – többen

tudnának eszperantóul. Itt említem meg, hogy Japánban működik a Japán Eszperantista Gó-szövetség. (A Gó 19×19-es négyzetrácson, fekete és fehér kövekkel játszott

távol-keleti eredetű táblajáték. A japánoknak és a kínaiaknak nagyon erős versenyzői vannak.) Gó-elméleti anyagokat publikálnak nyomtatásban és az interneten is. De

magyarországon kevesebb a Gó-játékos – mint az eszperantista. Zömük – angolul olvassa a japánok szakmai anyagait is, mert nem is tudnak az eszperantó anyagról… Aki

tud – az elismeri, hogy könnyebb használni.

“miért van a világ legegyszerűbbnek és leglogikusabbnak, továbbá a legkönnyebben tanulhatónak tartott nyelvének szüksége felsőoktatásban felkészített tanári gárdára?”

Azért, mert középiskolai oktatónak egyetlen helyen sem alkalmaznak nem a felsőoktatásban végzett embert. Oktató pedig azért kell – mert nem mindenki áll azon a

színvonalon, hogy önállóan tanuljon meg akár eszperantóul is. Hiszen analfabéták is vannak (ha nem is középiskolában).

” a munkacsoport ugyebár arra törekszik, hogy a világon mindenfelé eszperantót tanítsanak, és feltehetőleg arra is, hogy tudják is használni a nyelvet… valamire.”

Nem tiltakoznék, ha az IBM eszperanó nyelven dokumentálná a szoftvereit. Szerintem más sem – ha tapasztalná, hogy mennyivel könnyebben használható (lenne), mint az

angol.

“Az eszperantót mindeddig a mozgalom lelkesedése tartotta életben, annak keretein kívül nem sikerült gyökeret vernie – holott meglenne az a befolyással rendelkező (a

diplomaszerzéshez eszperantóból nyelvvizsgázott) értelmiségi bázis, ami elegendő nyomást tudna kifejteni ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon.”

Ez a bázis – tisztelet a kevés kivételnek – túl gyatra még ahhoz is, hogy a szakirodalmat eszperantó nyelven olvassa (ha valami csoda folytán az megjelenne), nemhogy

arra, hogy a nemzeti nyelven írt szakirodalmat eszperantóra fordítsa a más anyanyelvű szakemberek számára.

Egy szó mint száz: az eszperantó nyelv el nem terjedésének nem nyelvi, hanem politikai okai vannak: a politikai vezetők kölcsönös rövidlátása… Már eddig is túl sokat

írtam az eddigi hozzászólásokhoz képest – ha akarja, máshol folytassuk. Az itteni kommenezés túl szűk tér ehhez a témához.
Hegedűs Imre
EsperantoDebrecen@gmail.com

Hegedűs_Imre 2012.10.07. 12:27:59

@Devourius:
Ismét a sorok között válaszolok.
“Hát de, eléggé haragszok, mert “maga nem érti”. Az eszperantó nem segíti az angolt.”H. I. : Majd azt is ön dönti el helyettem, anélkül, hogy látna, hogy nekem segített-e? Legalább a saját esetemben hadd döntsem el én. (Mint fentebb írtam, messze nem leggyengébb nyelvtanuló voltam.”Én némettel kezdtem, ami ugye az angol egyik testvérnyelve, mindkettő germán, elég hasonló mindkettő. Azt gondolná az ember, hogy mekkora segítség volt. A német tudás inkább csak hátráltatott az angol tanulásában. Volt, hogy segített 1-2 ponton, de másik 100 ponton jelentős károkat okozott, feleslegesen kevertem a kettőt. Időbe telt, míg megtanultam, hogy az angol nem német, és hogy hogyan lehet a németet elfelejteni, míg az angolt használom. Sokkal jobb lett volna, ha nem rabolják az időm a némettel, hanem mindjárt angollal kezdek.”H. I. : Ezt ön nyilván jobban tudja, de én is tudom, hogy a két indoeurópai nyelv között jócskán vannak eltérések is.Persze raboljuk a szerencsétlen kezdők idejét, tegyünk rájuk +1 nyelv terhét, kössünk a lábukra egy újabb követ, hadd ússzanak. Sőt, ne álljunk meg az eszperantónál, angol előtt mindjárt mehetne a görög, latin, és talán a yoruba nyelv. Talán segítenek, hogy végre hozzáfogjon az angolhoz. Édes istenem.”Mielőtt az a vád érne, hogy én vagyok túl elfogult, és anglomán, előbb leszögezem, hogy nem azért kell az angolt tanulni, mert szebb és jobb,”H. I. . Gondolom, a legvadabb fanatikuson kívül nem állítja ezt senki.

“hanem mindenhol ezt kérik, mindenki ezt a közvetítő nyelvet tanulja. Persze lehet duzzogni, hogy fujj angol, nyomorék igeidők, hülye kiejtés, idióta amerikaik, “inkább xy nyelvet tanulom helyette”. Ez is egy megközelítés, amire mellesleg könnyű ráfázni, saját káron tanulni. Így is annak kell örülni, míg az angolt kérik, relatíve könnyű nyelv, majd akkor lehet toporzékolni, ha majd a kínai lesz a sikk, akkor állítom mindenki visszasírja majd az angolt.”

H. I.: Én sem duzzogtam, hanem használtam a munkámhoz az után, hogy az eszperantó hathatós segítségével megtanultam.

Látta már a videót?

Hegedűs_Imre 2012.10.07. 13:33:22

“A leginkább elítélendő ebben a munkacsoporti javaslatban mégis az, hogy azt azonban jól tudják, hogy az elsőként tanult idegen nyelv alapvetően meghatározhatja a tanuló későbbi nyelvtanulási stratégiáit. Ebből a szempontból kifejezetten érdekükben áll az eszperantónak adni az elsőbbséget, mivel erre az elsőbbségi hatásra építve inkább eltántoríthatják az eszperantóba mélyebben belemerülőket a további, egyéb nyelvek tanulásától – aki egy kivételektől mentes, továbbá frazeológiától és mondatszerkesztési szabályoktól mentesített „nyelvet” tanul elsőként, azt már a kezdeti nehézségek is eltántoríthatnak a nyelvtanulás szokásos nehézségei.”Ehhez már nehéz bármit is hozzátenni: aki másképp gondolja – az akármit mond, csakis aljasságból teszi… Hogyan lehet vitatkozni azzal, aki ezt feltételezi a vitapartneréről?

Apáti Kovács Béla2012.10.07. 13:58:31

Akinek nem tetszik az eszperantó, az ne tanulja, ne foglalkozzon vele, főleg ne mondjon róla ostobaságokat! Itt annyi butaság volt olvasható a kommentekben, hogy számítógépem majdnem lefagyott tőlük. Én negyven éve használom ez a nyelvet és mindenhol tudtam használni. Még hogy nincs irodalma. Ez őrültség. Aki ezt állítja, talán még a magyar irodalmat sem ismeri. Eszperantó igenis egy jó és hasznos nyelv.
Kedves Olvasó, ne higgy az itt elhangzó buta ellenpropagandának!

					

One Response to “Pri lingvolernado/A nyeltanulàsròl.”

  1. Juljza said

    This is such a great resource that you are offering with you offer it without cost. I get pleasure from viewing websites that absorb the usefulness of providing a first-class source for free. I truly liked reading your publish. I be glad about your work!

    In conclusion , permit me thank you for your patience with my English as (I’m persuaded you have become aware this by now,), English is not my mother tongue thus I am using Google Translate to build out how to enter what I truly want to articulate.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: